133115. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzálási termékeknek fenolokból és kismolekulájú aldehidekből való előállítására

Megjelent 1944. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 183115. szám. IV/h/1. (Xí/b.) osztály. — Sch—6133. alapszára. Eljárás kondenzálási termékeknek fenolokból és kismolekulájú aldehidekből való előállítására. Hermann Schubert cég Zittau, i/Sa. A bejelentés napja: 1942. évi január hó 3. A találmány eljárás kondenzálási termékek előállítására fenolokból és kiamolekulájú aldehidekből, különösen formaldehidből. Szabad aldehidjeit helyett azok po-5 limerizálási termékeit, például pariaaldeibidet vagy olyan anyagokat is használhatunk, melyek a reakció folyamán formaldehidet adnak le, mini amilyen például a hexamctilénteiramin. Ekként oly tömegeket 10 kapunk, melyek »fenoplaszl« elnevezés alatt ismeretesek. A fenolos kiindulási anyagok közül elsősorban a m-krezolt említjük,, mert ezzel ;az anyaggal oly gyantaszeríí kondenzálási IS termékeket kapunk, melyek meghatározott hőmérsékletre tovább hevítve oldhatatlan és megöinkszthetetlen termékké alakulnak át, mely az ipar számlás ágában alkalmazhatói. 20 Alakított testeknek az ilyen gyantaszerű tömegekből való előállításánál a tömegek ridegsége hátrányosnak mutatkozott. A mechanikus tulajdonságok, különösen a hajlítási és ütési szilárdság' javítása végett a 25 fenoplaszt tömegbe töltőanyagot, különösen rostos anyagokat vagy falisztet ágyaztak. Ezzel az eljárással az. anyagok mechanikus tulajdonságait ugyan sikerült megjavítani, ellenben egyéb hátrányok mutat-30 koztak. Ezzel az eljárással továbbá a tömeg átlátszatlanná, és kevésbbé tetszetős színűvé vált. . A találmány értelmében a fenolokat és kismolekulájú aldehideket oly termék je-35 lenlétében kondenzáljuk, melyet például fa hidrolízisnél kapott maradékból alkáhák behatásával állíthatunk elő. Ha például fát vagy szalmát meghatározott tömény^ségű savval addig kezelünk, míg a oellulór zaalkalréiszt hidroüzáliuk, oldhatatlan al- 40 katré.sz rnarad vissza, melyet rendszerint ligninnek neveznek, ámbár vegyi szempontból a genuin ligninnel níern azonos. Az alábbiakban ezt a maradékot mi.is ligninnek nevezzük. A találmány szerinti eljárásnál 45 tehát a reakciós elegyhez alkatiakban oldott effajta lignint adunk, amikoris oly reakciós termékeket kapunk, melyeknek tulajdonságai az ugyanazokból a kiindulási anyagokból lignin nélküli kondenzál ássál 50 kapott' termékek tulajdonságaitól előnyösen eltérnek. A kapott kondenzálási termékeknek Idaínő mechanikus tulajdonságaik vannak és mindenekelőtt nagy az ütőszilárdságuk, vagyis ütéssel szemben nem ér- 55 zékenyek. A kapott termékek színe világosabb, mint az ugyanazokból a kiindulási anyagokból, azonban lignin nélkül kapóit kondenzálási termékek színe, ámbár, mint ismeretes, a' lj«hhi maga sötétbarna, 60 A találmány szerinti eljáráshoz elsősor* ban formaldehid, jön számba, vagy pedig a formaldehid polimer jei vagy olyan anyagok, melyekből a reakció alatt formaldehid hasad le. . 65 A ligninnek a találmány szerinti eljáráshoz alkalmazol!, alkalikus oldatát úgy állítjuk elő, hogy a fa hidrolízisénél kapott említett maradékot lúgos kémhatású oldatokban, különösen alkálilúgokban for- 7o