133115. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzálási termékeknek fenolokból és kismolekulájú aldehidekből való előállítására

2 í 331IS raljuk. A maradékot addig forraljuk, míg a lignin lényegileg 'oldatba ment és ezután a lignin nem oldódott alkatrészeit szűrés­sel eltávolítjuk. A szüredéket előnyösen 5 bepárologtatjuk, ami kőris a találmány sze­rinti eljáráshoz használható oldatot ka­punk. A kondenzáiáslioz egyébként szokásos lúgos katalizátorokat részben vagy telje-10 sen elhagyhatjuk, mivel a ligninoldat ajnúgyis lúgos kémhatású. A fenolos kiindulú ,i anyagok közül nem •csupán azokat a fenolokat használhatjuk, melyeket a mugyan la előállításához eddig 15 előnyösen használlak, mint például'a me­takrezolt vagy a szimetrikus xilenolt, ha­nem oly fenolokat is, melyek a ni ugyan ki­képzéshez nem va.gy csupán kismérlé.ki>en alkalmasak. 20 A találmány értelmében tehát oi-ev- és para-helyzetben vagy csupán orLohel\'zét­ben két reakcióképes hidrogénatomot tar­talmazó, biíunkcionáÜs fenolokat is alkal­mazhatunk, mint amilyen például az o-kre-25 zol, p-krezol, 2,r>-xil,cnol, 3,4-xileiiol, 2,3-', xilenol. Ezek a fenolok formaldehiddel kö­rülbelül 1:1 mclarányban kondenzálva kü­lönböző menőt,Ikonotokat, valamint egy­egy dialkoholi képeznek. A reakciós elegy-30 ben ekkor i>uUkondenzálás megy végbe, vagyis negymo'e'Áiilájú termékek keletkez­nek, melyekben, iazonba.ii laz a kondenzálási fokozat van túlsúlyban, mely oldható és önileszthelő marad. Ezek a termékek te-35 hát rendszerint nem keniényíthctők'. o-krezolból tehát a fentebb ismertetett módon rideg, vegyszerekkel szemben érzé­keny és mechanikusan meg -nem munkál­ható műgyantát kapunk. Ha azonban a re-40 akciós elegybe alkalikus ligninoldatot is .adagolunk, akkor oly kondenzálási termé­ke! kapunk, mely hajlítással, nyomással és üléssel szemben rendkívül szilárd, cse­kély vizel,evőképességű, szerves oldősze-45 rekkel és olajokkal szemben nagyon állan­dó, savakkal és lúgokkal szemben nem érzékeny és mechanikusan kitűnően meg­munkálható. A találmány értelmében továbbá előny 5-50 sen oly fenolokat is alkalmazhatunk, me­lyeknek csupán e,gy kondenzálásra képes hidrogénatomjuk van, mint amilyen pél­dául a 2,4-xilonol vagy a 2,6-xilenol, me­lyek a kondenzálás kezdetén ugyan mono-55 -alkoholokat képeznek, azonban a difenilr meíánszármazék fokozatán megállnak, mi­vel a molekula-kapcsolás lehetősége hiány­zik. Ezek a kiindulási anyagok tehát rend­szerint nem adnak-,sem novolakkokat, sem rezolokat vagy rezolilokat és semmiésetre 69 sem reziteket. Ezzel szemben lúgos lignin­oldal egyidejű lkalmazásával a kodenzálás összes fokozab.it elérhetjük. ,' Az új eljárás tehát igen jelentős techni­kai haladást jelent, mivel technikailag kis- 65 értékű anyiagokat eddig általában használ­hatatlannak tartott hulladékanyag hozzá­adásával gazdaságilag fontos pótanyagok' technikailag nagyértékű kiindulási termé­keivé alakíthatunk át. ( 70 A. találmány szerinti eljárással előállít­ható 'ennékek tulajdonságait a my-nkafel­l ele lek változtatásával messzemenően meg­válloztatbljuk. A kondenzálás időtartama­tói és az adagolt ligniumennyiségélől füg- 75 gően szívósan folyós, képlékeny vagy kö­zönséges hőmérsékleten szilárd termékekéi állíthatunk elő, melyek vagy megömleszi belök vagy nem. f Ámbár a lignin és a lignin lúgos oldala 80 sötétbarna szanű, a találmány szerint ka­pott míígv..nlák színe világosabb és szía­árnyalatuk tisztább, mint az ugyanazok­ból a kiindulási anyagokból, azonban Ls­gos lignin;,l-:lal egyidejű alkalmazása né'-- g5 kül klap-oti ííiíígyanláké. Ez az erednie: \ merőben meglepő és további értékes hatá­sú javítások laiapjál képezheti, E javítá­sok abban állnak, hogy a reakciós elegyhez vízben oldható szervellen sókiat adagolunk. C ,Q E sók! a kondenzálási terméket erőteljes és élénk színekre festik, anélkül, hogy a kon­denzálási termék minőségét lerontanák. Erre alkalmas sók például a nehézfé­mek vagy földfémek sói, továbbá szulfi 95 dok vagy rodauidek, melyeknek megfelelő megválasztásával a legkülönbözőbb színek érthetők el. A találmányt az alábbi példák kapcsán bővebben magyarázzuk. 1. példa: 100 A fa elcukrosításánál kapott vízmentes lignin 5 Kúlyrésrnyi mennyiségét 5 súlyrész káliumhidroxiddal és 50 súlyrósz vízzel fel­habzásig forraljuk, majd leszűrjük és a szüredéket 20 résznyi mennyiségre bepá- 105 rologtatjuk. Az így kapott oldathoz lehűlé­se illán, 10 súly rész o-krezolt és 25 súlyrész -lOo/o-os formaldehidet ladunk. A reakciós elegyet jól átkeverjük és lassan mindaddig hevítjük,-míg-az elegy szétrétegződött és a -gyantaré'eg oly állapotot ért el, hogy abnól hide í vízben emulzió nem állítható elő- Ek­kor! iá; vizes réteget elválasztjuk és a "ka­pott kondenzálási terméket a imígyan!:;­iparban szokásos módon dolgozzuk lel

Next

/
Thumbnails
Contents