133039. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrokarbazolok és azok N-alkil homlogjainak klórozására

Megjelent 1944. évi (augusztus hó 17-én. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 133039. szám. X/h. (IV/f„ IV/h/1.) osztály. — F—9790. alapszám. Eljárás nitrokarbfazolok! és azok N-aMdl homológjainak Idórozásárja. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1942. évi ápriiis hó 21. — Németországi elsőbbsége: 1941. évi április hó 22. A szakirodalom a 3,6-diniLrokárbázol klórözását jégecet szuszpenzióban ismerteti. Ez az eljárás, mely laboratórumbán könyr nyen foganatosítható, technikai mértékben 5 való alkalmazásakor nehézségekkel jár. Eltekintve attól, hogy a jégecet meglehetősen drága oldószer, ez az eljárás a reakciós edények és berendezések anyagát is rendkívüli mértékben igénybeveszi, mivel 10 ismeretes, hogy a klórhidrogén, illetőleg klór jégecelte], illetőleg jégecetgőzzel együtt sokkal agresszívebb mint egyedül, vagy vízzel, vagy 'e

gyék oldószerekkel együtt. A kló4 rozásnál mutatkozó nehézségek fennállnak 15 továbbá, !a '('reakciós termék feldolgozásán riál és különösen a klórhidrogént és klórt tartalmazó jégecet visszanyerésénél is. Ugy találtuk, hogy a nitrokarbazolokat és azoknak N-alkilhomologjait az említett 20 nehézségek kiküszöbölése mellett klóroz-, hatjuk, ha az említett anyagokra vízben feliszapolt alakban előnyösen magasabb hőmérsékleten klórt hagyunk behatni. Megfelelő nitrokarbazolokként főleg a 25 technikailag fontos 3-nitrokarbazolt és 3,(5-dinitrokarbazolt, valamint ezeknek fial kiíszárm azékai t cmlítj ük. A klórozás sima lefolyása végett előnyös, ha a kiindulási anyagként alkalmazott jiit-30 rokarbazolt lehetőleg finoman osztjuk el. Ezt vagy úgy érhetjük el, hogy a terméket fyioman őröljük és/vagy a klórozást vizes diszperzióban, nedvesítő- vagy diszpergálószerek jelenlétében foganatosítjuk'. 35 A számos ismert nedvesítő- és diszpergálószer közül pl. .a következők1

bizonyultak használhatóknak: szerves oxi-, k'arboxi-, amino- vagy savamidcsoportokat tartalmazó vegyületek, melyeknek egy-egy molekulájára 1—20 mol. alkilénoxidot hagytunk 40 behalni és amelyekben adott esetben a reakciós termékben esetleg még jelenlevő szabad fudroxilcsoportokat reakcióképes vegyületekkel reagáltattunk, mint a polioxetilezeLt dodecil-alkohol, polioxetilezett 45 olajsav, polioxetilezett ricinolsav, polioxetilezett szlearilamin, az oxi- és alkitaminoelánszulf osavak zsírsavészterei, illetve -amidjai, zsíralkoholszulfonátok, szulforUUt olajsav, trig'ikolamídsav, etitéiidiamin-N,N, 50 N',N'-letraeoe[sav, ezeknek alkálisói és eg}'éb hasonló' tulajdonságú vegyületek. A klórozás közben keletkező sósav a klórnak a reakciós elegyben való oldhatóságát növeli. Célszerű tehát, ha a vízben 55 feliszapolt nitrokarbazolhoz a klórozás kezdete előtt sósavat vagy adott esetben a klór'oldhatóságát a reakciós elegyben {növelő egyéb szert adagolunk. A klórozás foka az alkalmazott hőmér- 60 sékletiől, a reakció időtartamától és a bevezetett klór mennyiségétől függ. Általáoan a klórozást célszerűen 60 C° fölötti hőmérsékleten foganatosítjuk. A hőmérsékletnek pl. 90 C°-ra való fokozásával a klórozást 65 gyorsíthatjuk és a reakciós idő meghoszszabbításával a magasabhaln klórozott nitrokarbazolok részmennyiségét növelhetjük. A nitrokarbazolnak vizes iszapolásában való könnyű klórozhatósága meglepő volt, 1Q