133004. lajstromszámú szabadalom • Irányváltó szerkezet
2 13 S«t 4. is szükség van. É oélra a találmány szerinti szerkezeten belül egymással párhuzamosan két-két hajtó (primer) és hajtott (szekunder) tengelyt 5 rendezünk el, melyek. közül az egyik (pl. a hajtott) tengelyrendszernek egymás meghosszabbításában elhelyezett tengelyei mereven felerősített azonos v átmérőjű fogaskerekekkel, a másik (pl. a haj tói) tengeTy-10 rendszer tengelyei pedig, egy más közt szintén azonos és a mereven felerősített fogaskerekekkel való kapcsolódásra alkalmat? átmérőjű, ékvezetékben eltolható fogaskerekekkel vannak elliátva. Ez elrendezés 15 'következtében egy-egy toló fogaskerék 'a mereven felerősített fogaskei'ekek egyikébe', ill. másikával a hajtott tengelyek minden; kori kívánt forgásértelmének megfelelően hozható kapcsolatba. 20 A találmány szerinti szerkezet ily megoldású három példaképem kiviteli alakja a csatolt rajz 1—3. ábráin látható-. Az 1. ábrán példaképen ábrázolt irányváltó szerkezet az alábbi elrendezésben a 25 következő, magukban véve ismert elemekből áll: Az 1 haj tógépről hajtott 2 bordás tengelyen ül a tengelyirányban eltolható 3 toló fogaskerék, mely az'I nyil forgásér leimének megfelelő irányban forogva az 30 5 tengelyre ékelt 4 fogaskerékkel kapcsolódik és ezzel a szóbanforgó menetiránynak megfelelő II nyíllal jelzett forgásértelmet adja a járművet hajtó 6 tengelynek. Ugyanilyen módon hajtja a példaképen 35 az I' forgásértclemben forgó 1' hajtógép a 2', 3', 4' és 5' tengelyek, illetve fogaskerekek segítségével a járművet hajtó fT tengelyt az e tengely számára a szóbanl/évő. menetirányban tekintetbe jövő, IP nyíllal 40 jelzett forgásértelemben. < A menetirány átváltása úgy történik; hogy valamely, magában véve ismert dnozgató szerkezettel (pl. a szokásos kapcsolóvillával) 'a 3 tolókereket az ábrán ered-45 ményvonallal jelzett 3a helyre tolva k 4' fogaskerékkel, a 3' to!ókereket pedig a 3a' helyre tolva a 4 fogaskerékkel hozzuk kapcsolatba, minek folytán a 6 és 6' tengelyek forgásértelme és ezzel a íjármű menetiránya 50 ellenkezőre 'változik. A két tolókerék mozgatószerkezéte (kapcsolóvillája) emellett egymással célszerűen mechanikai kényszerkapcsolatba is hozható, úgyhogy eltolásuk közős 'működtető szervről egyidejűleg tör-55 ténik. E megoldásban tehát az esetben, ha az egymással' kapcsolódó fogaskerekek különböző átmérőjűek, a fordulatszám változtatására (rendszerint csökkentésére) szolgáló kerekekkel egyúttal az irányváltás is 60 elvégezhető, úgyhogy ,az irányváltás miatt keréktöbblet egyáltalán nem szükséges, és így a találmány szerinti megoldás az előzőkben említett szokásos ötí'ogaskerekes irányvállószerkezeltel szemben hajtógépen- 65 ként három, összesen tehát hat fogaskerék megtakarítását eredményezi, A 2. ábrán ábrázolt másik példaképem elrendezés csupán abban különbözik az 1. ábrán ábrázolt elrendezéstől, hogy az 1' 70 hajtógép az 1 hajtógéphez viszonyítva az irányváltásra is felhasznált fogaskerékátlétei ellenkező oldalán van ^elhelyezve, ami azonban 'a találmány szerinti elrendezés lényegét (és szükség esetén az áttételi fogas- 75 kerekeknek ! az irányváltáshoz való felhasználását) nem érinti. Nincs befolyással (a találmány lényegére v a 3. ábráin (feltüntetett példaképeni, elrendezési alak sem, melynél az 1. és 2. ábrán ábrázolt clrendczé- 80 sekkel ellentétben (nem az 5—5' 'hajtott tengelyek, hanem maguk\az 1 ós 1' hajtógépek tengelyközépvonalai esnek egy vonalba es ennek megfelelően a hajtott 5 és 5' tengelyeken levő fogaskerekek tolandók el 85 irányváltás céljából. Ez esetben egyébként az; 5 és 5' hajtott [tengelyeknek a szerkezet bői való kivezetése azonos oldalra, ;pl. a 3. ábra jobb oldalára is helyezhető. Ily utóbbi megoldás szükségének felmerülésié nélkül 90 azonban tisztán az ábrák megtekintése alapján is megérthető, hogy amennyiben a találmány szerinti szerkezettel (mint rendesen) 'a fordulatszám csökkentése a cél, a'3- ábrábeü megoldással szemben az 1. és 95 2. 'ábrák szerinti megoldások, melyekben a 'hajtó tengelyeken levő, kisebb átmérőjű kerekek vannak ékvezetékben eltolhatókká téve, a tengelyekre merőleges irányban kisebb szerkezeti íőmérelet tesznek szüksé- 100 gessé. ' . Az ábrák alapján külön ábrázolás nélkül 'megérthető az is, hogy — az ábrázo't megoldásoktól eltérően — nem szükjséges a hajtó és hajtott tengelyeket egy síkban 105 elrendezni, hanem — amennyiben az egyóbkénti megoldás úgy kívánja, s a rajz síkjára merőleges irányú- méretnövelés megengedi r— a szélső tengelyek az egymájs meghbsszabbítálsába eső tengelyekhez ké-no pest 'felemelt vagy lesűlyesztett helyzetbe is juthatnak, amikor is a rajz síkjában a tengelyre merőleges irányú főméret a rajz
