133004. lajstromszámú szabadalom • Irányváltó szerkezet

2 13 S«t 4. is szükség van. É oélra a ta­lálmány szerinti szerkezeten belül egymással párhuzamosan két-két haj­tó (primer) és hajtott (szekunder) tengelyt 5 rendezünk el, melyek. közül az egyik (pl. a hajtott) tengelyrendszernek egymás meg­hosszabbításában elhelyezett tengelyei me­reven felerősített azonos v átmérőjű fogaske­rekekkel, a másik (pl. a haj tói) tengeTy-10 rendszer tengelyei pedig, egy más közt szin­tén azonos és a mereven felerősített fogas­kerekekkel való kapcsolódásra alkalmat? átmérőjű, ékvezetékben eltolható fogaske­rekekkel vannak elliátva. Ez elrendezés 15 'következtében egy-egy toló fogaskerék 'a mereven felerősített fogaskei'ekek egyikébe', ill. másikával a hajtott tengelyek minden­; kori kívánt forgásértelmének megfelelően hozható kapcsolatba. 20 A találmány szerinti szerkezet ily meg­oldású három példaképem kiviteli alakja a csatolt rajz 1—3. ábráin látható-. Az 1. ábrán példaképen ábrázolt irány­váltó szerkezet az alábbi elrendezésben a 25 következő, magukban véve ismert elemek­ből áll: Az 1 haj tógépről hajtott 2 bordás tengelyen ül a tengelyirányban eltolható 3 toló fogaskerék, mely az'I nyil forgás­ér leimének megfelelő irányban forogva az 30 5 tengelyre ékelt 4 fogaskerékkel kapcsoló­dik és ezzel a szóbanforgó menetiránynak megfelelő II nyíllal jelzett forgásértelmet adja a járművet hajtó 6 tengelynek. Ugyanilyen módon hajtja a példaképen 35 az I' forgásértclemben forgó 1' hajtógép a 2', 3', 4' és 5' tengelyek, illetve fogaske­rekek segítségével a járművet hajtó fT ten­gelyt az e tengely számára a szóbanl/évő. menetirányban tekintetbe jövő, IP nyíllal 40 jelzett forgásértelemben. < A menetirány átváltása úgy történik; hogy valamely, magában véve ismert dnoz­gató szerkezettel (pl. a szokásos kapcsoló­villával) 'a 3 tolókereket az ábrán ered-45 ményvonallal jelzett 3a helyre tolva k 4' fogaskerékkel, a 3' to!ókereket pedig a 3a' helyre tolva a 4 fogaskerékkel hozzuk kap­csolatba, minek folytán a 6 és 6' tengelyek forgásértelme és ezzel a íjármű menetiránya 50 ellenkezőre 'változik. A két tolókerék moz­gatószerkezéte (kapcsolóvillája) emellett egymással célszerűen mechanikai kényszer­kapcsolatba is hozható, úgyhogy eltolásuk közős 'működtető szervről egyidejűleg tör-55 ténik. E megoldásban tehát az esetben, ha az egymással' kapcsolódó fogaskerekek külön­böző átmérőjűek, a fordulatszám változ­tatására (rendszerint csökkentésére) szol­gáló kerekekkel egyúttal az irányváltás is 60 elvégezhető, úgyhogy ,az irányváltás miatt keréktöbblet egyáltalán nem szükséges, és így a találmány szerinti megoldás az elő­zőkben említett szokásos ötí'ogaskerekes irányvállószerkezeltel szemben hajtógépen- 65 ként három, összesen tehát hat fogaskerék megtakarítását eredményezi, A 2. ábrán ábrázolt másik példaképem elrendezés csupán abban különbözik az 1. ábrán ábrázolt elrendezéstől, hogy az 1' 70 hajtógép az 1 hajtógéphez viszonyítva az irányváltásra is felhasznált fogaskerékátlé­tei ellenkező oldalán van ^elhelyezve, ami azonban 'a találmány szerinti elrendezés lé­nyegét (és szükség esetén az áttételi fogas- 75 kerekeknek ! az irányváltáshoz való felhasz­nálását) nem érinti. Nincs befolyással (a találmány lényegére v a 3. ábráin (feltünte­tett példaképeni, elrendezési alak sem, mely­nél az 1. és 2. ábrán ábrázolt clrendczé- 80 sekkel ellentétben (nem az 5—5' 'hajtott tengelyek, hanem maguk\az 1 ós 1' hajtó­gépek tengelyközépvonalai esnek egy vonal­ba es ennek megfelelően a hajtott 5 és 5' tengelyeken levő fogaskerekek tolandók el 85 irányváltás céljából. Ez esetben egyébként az; 5 és 5' hajtott [tengelyeknek a szerkezet bői való kivezetése azonos oldalra, ;pl. a 3. ábra jobb oldalára is helyezhető. Ily utób­bi megoldás szükségének felmerülésié nélkül 90 azonban tisztán az ábrák megtekintése alapján is megérthető, hogy amennyiben a találmány szerinti szerkezettel (mint ren­desen) 'a fordulatszám csökkentése a cél, a'3- ábrábeü megoldással szemben az 1. és 95 2. 'ábrák szerinti megoldások, melyekben a 'hajtó tengelyeken levő, kisebb átmérőjű kerekek vannak ékvezetékben eltolhatók­ká téve, a tengelyekre merőleges irányban kisebb szerkezeti íőmérelet tesznek szüksé- 100 gessé. ' . Az ábrák alapján külön ábrázolás nél­kül 'megérthető az is, hogy — az ábrázo't megoldásoktól eltérően — nem szükjséges a hajtó és hajtott tengelyeket egy síkban 105 elrendezni, hanem — amennyiben az egyób­kénti megoldás úgy kívánja, s a rajz sík­jára merőleges irányú- méretnövelés meg­engedi r— a szélső tengelyek az egymájs meghbsszabbítálsába eső tengelyekhez ké-no pest 'felemelt vagy lesűlyesztett helyzetbe is juthatnak, amikor is a rajz síkjában a tengelyre merőleges irányú főméret a rajz

Next

/
Thumbnails
Contents