132956. lajstromszámú szabadalom • Gőztraktor
4 132956. részt —80— nyúlványokkal látjuk el, melyek sugárirányban kifelé állnak és két oldalfelületükön úgy vannak kialakítva, hogy a —61— talpakat tetszés szerinti 5 oldalra — akár jobb-, akár baloldalra —< erősíthetjük fel, ami minden kerék részére négy helyzetet jelent, így a H. ábra szerinti keréknél a nyomtáv szempontjából az I, II, III, IV helyzetet. 10 A 10. ábra a kazánt ábrázolja, amely a 7—9. ábrákon feltüntetett gépet gőzzel látja el. Ez a kazán úgv van kialakítva, hogy gyors gőzfejlesztést tegyen lehetővé és egyik jellemzője, hogy a fűtőanyag tar-15 tálya az egész kazán mentén foglal helyet. Ezenkívül a rajzon ábrázolt kiviteli alaknál a —91— fűtőanyag tartály hengeralakú és előnyösen lemezbői készül. A —91— tartály körül köi?pontosan és vele 20 szomszédosán a —92— fűtőkígyó van elrendezve. A —92— fűtőkígyc körül és ettől bizonyos távolságban ugyancsak központosán van a kazár, hőszigetelt —93—• burkolata ennek egész magassága 25 mentén elrendezve. A fűtőanyagot tartalmazó övezet —94— alsó része öntvényből van és ennek az alsó résznek —95— nyúlványára támaszkodik a —91— szekrény. A kazán felső részében a —9ö — tárcsa 30 van, amely a hőszigetelő burkolat és a —91— tüzelőanyag tartály között levő gyűrűalakú teret felülről elzárja. Ennek a —96— tárcsának —97— felhajlított pereme van, amely a tartály felső részét szo-35 rosan körülveszi. Egy második — 98— tárcsának meghajlított —99— része a —96— tárcsa felhajlított —97— részével gyűrűs hornyot alkot, melynek belső részében —100— betét foglal helyet a tö-40 tnítés biztosítására. A -—96— tárcsa egy átmérője mentén a —101— és —102-fülek vannak, amelyekhez a —103— csapnál a zárószerkezet —104— kengyele, a —105— csapnál pedig a —106— záró-45 orsó csuklósan csatlakozik, amely utóbbit a —104— kengyel —107— villája veszi körül. A zárószerkezet elzárása —108— füles vagy recézett csavaranyával történik a —109— fedél útján, amely a —104— 50 kengyelhez csuklósan csatlakozik olyképpen, hogy ez az utóbbihoz képest elmozdítható lehessen a kazán tengelyéhez viszonyított helyes üzemi helyzet felvételére. Hogy a —100— betétre kifejtett nyomás 55 egyenletes legyen, a —109— fedélnek, amely bizonyos mértékben rugalmas, kerületén —110— visszahajlítása van, amely —111— gyűrűs legömbölyítést alkotva nem rongálja meg a —100— tömítő betétet. 60 A kígyórendszer, mely többszakaszos lehet, a rajzon kétszakaszos megoldásban látható, amelynél a felső —921 — szakasz a fűtőanyagtöltet desztillálódé részének egész magassága mentén, míg az alsó 65 —922 — szakasz a fűtőanyagtöltet égésben levő részének egész magassága mentén helyezkedik cl. A kígyórendszer két szakasza közötti kapcsolatot a —92;! — függélyes vezeték 70 létesíti, amely a felső —921 —• szakasz legalsó közvetlenül a —922 — alsó szakasz legalsó menetével köti össze. Ez az elrendezés —• miután a kígyó kis átmérőjű vezeték egymáshoz közelfekvő meneteiből áll 75 — lehetővé teszi a —92J — szakaszban a --924 — vezetéken át bevezetett víz azonnali elgőzölögtetését, míg a —92'2 '— szakaszban a m?r képződött gőz erős túlhevítését. 8@ A kazánt alul a hamu eltávolítása végett —113— ferde fenekű —112— rész zárja el. A —112— résznek, amely általában tökéletesen megakadályozza levegőnek a kazánba való bejutását és amelyet a 85 —1 j 3— fedél zár el, hoasztengelyirányú és csőalakú —114— nyúlványa van, amely eiínyösen —115 nél— meg van hajlítva és külső vagy előmelegített levegőt befúvó szerkezettel áll összeköttetésben. A —114— 90 csőalakú rész felső végén —115— karima és forgócsapot alkotó —116— nyúlvány van. A különleges kialakítású —117 - rostély a —115— karimára támaszkodik és 95 a —116— csap körül forgatható. Ez a —117— rostély enyhén homorú profilú és közepén —118— dóm van, sugárirányú és felfelé ferde —119— lyukakkal, amelyek megközelítőleg a kígyó —922 — alsó sza- 100 kaszának legalsó menetével egy szintben vannak. A —114, 115— könyökcsövön át beáramló levegő a —119— lyukakon át áramlik a fűtőanyag tömegébe és az elégés, mely ebben az övben a legnagyobb, 105 ennek folytán a —922 — alsó szakasz egész magassága mentén fejlődik ki, vagyis abban a szakaszban, ahol a menetek gyakorlatilag egészen sűrűek. Nyilvánvaló tehát, hogy a —921 — felső no
