132831. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyenesláncú poliamidok előállítására laktámokból
2 132831. egy 2 mol erős egybázisos savval azonos értékűek. E szabályozó anyagok mennyiséige, amennyiben rostképző termékekel kívá-5 nunk előállítani, a lakiamra, iilelő e * a poliamidnitrogénre vonatkoztatva 1/15—1/400 ekvivalens lehet. Ha aránylag alacsony polimerizációs fokú termékeket kívánunk előállítani, akkor természetesen a kontlen-10 zációban résztvevő, végcsoportokat alkotó anyagok és illetőleg vagy az erői savak mennyiségét megfelelően növel.he; jük. Yizet is adagolhatunk, ez azonban nem feltétlen ül szükséges, különösen akkor nem, 15 ha a katalizátorokként erő; savak varnak je'en és tercier alköbo'okat alkalmazunk. Szekunder alkoholok alkalmazásakor v"z adagolásával a reakciós időt na yo >b mértékben rövidíthetjük, mint tercier alko-2o holok esetében. A lalálimány szerinti eljárással a munkaiéi .telelek megfelelő- megválasztása mellett nagyfokúan polimer, ijen jó! leLlo'gozható termékeket kapunk, míg a csupán 2S primer alkoholokkal egymással összehasonlítható feltételek mellett előállítóit anyagok polimerizásiós foka rendszerint, alacsonyabb. A reakciós keverékbe at'a ,oll nem primer, illékony alkoholok alkalma-30 zása további ^előnyökkel jár. Ekként például az alkio'ho'ok, különö sen a 110 C° alatti forrpontú tercier alkoholok a reakciós elegyből könnyebben eliávolííha'.ók, mint a víz, vagy a víznél magasabb forr-35 pontú oldó- illetőleg higítószerek, mint például fa; fenolok. Ezenkívül 'a nyomás csökkentésekor Vagy evakuálásakor a habzás veszélyé különösen nagyobb mennyiségű víz jelenlétében, lényegesen csökken. 40 A reakciós elegybe továbbá hátrányok nélkül oly anyagokat adagolhatunk, melyek vízzel egymást nem jól viselik el vagy vízben rosszul oldhatók, például 1'enoll'ormaldehidgyantákat, vagy e.yéb nrííanya-45 gokat, nagyobb molekulájú zsírsavakat, viaszalkoholokat, emulgálószereket és ilyen anyagokkal péppé összegyúrt pigmenseket, festékeket vagy lágyítószereket. Az eljárás nem csupán laktámok és ezek 50 keverékeinek polimerizálásához használhatjuk, hanem laktámokból és egyéb egyenesláncú polikondenzálásra képes anyagokból, például laktámokból oxikarbonsavakból, aminokarbonsavakból és diaminok-55 ból dikarbonsavakkal való reakció útján kapott sókból, különösen alkoholban könynyen oldható ily vegyületekből, például a szénláncban alkilgyökökkel, például bütilgyökkél helyettesített összetevőkből kapott sóból kapott kondenzálási termékek 60 előállítására is. A kondenzálás ekkor igen egyneműen és egyenletesen megy végbe. Ugyanez érvényes például nagyobb molekulájú oxikarbonsavak alkalmazására is, melyek vízten nem elegendő mértékben 65 •oldódnak. Az eljárást akkor is alkalmazhatjuk, ha lakiám melell nitriles- ojiortokai tartalmazó összetevőkéi, például e-amii.okapronnitrilt vagy dikarhonsavdinilrüeknek és diami- 70 noknak, például szetacinsavdinilrilnek és hexameliléndianiinnak ek v ivalens mennyiségeit alkalmazzuk. Az utóbbi esetekben termeszeié sen oly mennyiségű víznek kell jelen lennie vagy a reakciós elegyben ke- 75 Jelkeznie, hogy a nitrilc.oporíok legalább az amidfokozaiig elszappar.o í,halók legyenek. A találmány szerinti e járással acilén-X.N'-dilaklámokai, például a;lipinil-di-s- 80 kaprolaktámoi vagy szebaeinU-ili-e-kaprolaktámot Híunkcionális r tci ez .Ívelő anyagokkal, mini hexaineiiléndiamiiiiia', lelrametiléngliko.lal A agy (S-aminohexanollal is egyenesláncú poliamidokká vagy poüész- 85 leramidokká reagáltathatunk. Ebben az esetben a vízmentes tercier alkoholok előnyben részesíteudők. A polimerizálásl, illetőleg kondenzálási a szokásos feltételek mellett 160—300 C° 90 közötti hőmérséklet ekén foganatosíthatjuk. Az első fokozatban, amikor például célszerűen 25 atmoszféra túlnyomásig menő nyomást alkalmazhatunk, előnyösen 201)—240 C° közötti hőmérsékleten dolgozunk. A hő- 95 mérsékletei, nyomást és időt tág halárok között választjuk meg. A mindenkori üzemi viszonyoknak megfelelő legelőnyösebb munkafeltételeket szakember egyszerű kísérletek útján könnyen megállapíthatja. 100 Amennyiben az alkalmazott edény megengedett nyomása,nem túlsá o an növekedik, az elegyet célszerűen mindaddig hevítjük, míg a reakciós egyensúlyt elértük,, majd az alkoholt visszanyerése végett óva- 105 tosan lehajtjuk ós ezután mérsékelten fokozott, csökkentett,vagy közönséges nyomáson a végső kondenzálási fok eléréséig,, i'lelő'eg gyakorlatilag az illékony monomerek teljes •eltávolításáig hevítünk. Adott no esetben a nyomás alatti szakaszban meghatározott nyomás, például 20 atmoszféra túlnyomás elérésekor a fölös gőz lefúvatáisával a nyomást állandó értéken tarthat-
