132788. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérje- és vitamindús tápszerek előállítására

Megjelent 1944, évi május hó 16^án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132788. szám. IV/c osztály. — G—9597. alapszám. Eljárás fehérje- és vitamindús íápszerefc előállítására. Deutsche Gold- und Sílher-Scheídeanstait vormals Roessíer, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1942. évi október hé 29. — Németországi elsőbbsége: 1941. évi december hő 11. Ismeretes, - hogy szénhidrátokat, valamint a növényi vagy állati szénhidrátok lebontásánál keletkező közbülső és végtermékeket, mint például tejsavat, brenzszőlősaq vat, acetaldehidet, ecetsavat és hasonlókat rjesztenek. Evégből majdnem kizárólag az úgynevezett hozzáfolytató eljárással dolgoznak. Úgy találtuk, hogy az eddig alkalmazott .0 erjeszthető anyagokon kívül a különböző pektintartalmú kiindulási anyagokból keletkező összes hidroüzátumok előnyösen elei'jeszthetők. Ilyen kiindulási anyagok például az alma-, citrom- és narancshéj, cu[5 korrépaszeletek, algák, a len és kender feldolgozásánál keletkező pektintartalmú c anyagok és egyéb hasonló pektintartalmú növényi kiindulási anyagok. A kiindulási anyagokat először közönsé!0 ges, vagy túlhevített gőzzel, például 100— .130 C° hőmérsékleten kezeljük és adott esetben nyomás alatti folyékony, vagy gőzalakú fázisban való kezelésnek és/vagy savanyú vagy lúgos hidrolízisnek vetjük alá. '5 A hidrolízist emellett két fokozatban foganatosíthatjuk, mégpedig először gyengén savanyú hidrolízist alkalmazhatunk a pektinnek, pentozánoknak és hasonlóknak galakturonsavvá, adott esetben glukuronsav-ÍO vá, pentozokká és hasonlókká való lebontása végett. A második szakaszban az egyéb, lényegileg cellulózát tartalmazó alkatrészeket ismert módszerek szerint erőteljesebb feltételek mellett hidrolizálhatjuk. Úgy találtuk, hogy a pektintartalmú kiindulási anyagokból ily módon kapott hidrolizáturn, mely több kevesebb galakturonsavat, illetve glukuronsavat tartalmaz, élesztő és élesztőszerű gombák tenyésztésére alkalmas és ekként nagy fehérje- és vitamintartalmú és fokozott tápértékű termék alakjában tápszerként használható. Ámbár már önmagában is új és meglepő, hogy a gálakturon-, illetve glukuronsav elerjeszthető, még meglepőbb, hogy nem csupán ezeket, hanem a hidrolizátum nagy részét is elerjeszthetjük, mivel a pektintartalmú növényi anyag hidrolízisénél oly lebontás következik be, mely a galakturonsav, illetve glukuronsav és egyéb elerjeszthető összetevők keletkezését eredményezi, miközben minden esetben metialkohol is képződik, mely ismeretesen az élesztő tenyésztésénél kifejezett sejtméregként hat. Ezenkívül a hidrolizátumban szaponinok és oldható szervetlen 55 sók, mint oxalátok és hasonlók is jutnak. Várható volt tehát, hogy e káros összetevők összesége az erjesztést ba nem is teljesen, de legalább is nagymértékben gyengíti. Meglepő módon azonban ezek a árható hátrányok nem mutatkoznak. Az ilyen anyaghoz szoktatott élesztő és élesztőszerű gombák fejlődését ezek az anyagok nem gátolják. Az élesztőtenyésztés a találmány szerint gyakorlatilag quantitative megy végbe.