132744. lajstromszámú szabadalom • Vasbetontest, melynek bombabiztos fegyverzete van

132744. 3 a 12. ábra a 11. ábra szerinti szerkezet függőleges metszete. Az 1—3. ábrák szerinti, lapalakú 1 vasbetontestnek 2, 3, 4 fegyverzetei vannak, 5 melyek a betontestet felső és alsó szegélye mentén hossz- és harántirányban átjárják. E hajlításra igénybevett fegyverzeten kívül további, járulékos fegyverzetet is alkalmaztunk, mely csavarvonal alakjában 10 hajlított, több 5 vasból van. Az egyes csavarvonalalakú fegyverzetek tengelyei a betonlap felületével párhuzamosak, tehát a várható lövési irányra harántirányúak. Meneteik átmérője közel azonos a lapalakú 15 1 vasbetontest vastagságával. Az 1—3. ábrák szerinti kiviteli példánál a csavarvonalalakban hajlított 5 vasak alkotta menetek egymást részben átlapolják és a 3, 4 fegyverzetrudakat át-20 ö!elik. Evégből a fegyverzet előállításánál minden egyes csavarvonalalakú fegyverzet meneteit a megelőző, csavarvonalalakú fegyverzet menetei közötti terekbe toljuk. Ez az elrendezés a 3. ábrán feltüntetett 25 alaprajzból látható. Ha a vasbetontestre 6 bomba csapódik; az ütközőerő feltehetően a szaggatott vonallal jelzett, kúpos testrészt terheli. Az egyes fegyverzetvasak előállítását és 30 összeszerelését egyszerűsíthetjük, ha a fegyverzetet több egymás mögött elrendezett és keresztvasak közvetítésével egymással összekötött, lapalakú szövetekből állítjuk eő. Az egyes szövetek hurok-, 35 kör-, kígyóvonal- vagy szinuszvonalalakú, egymással összekötött menetekből állhatnak. Ilyen elrendezést a 4—12. ábrák tüntetnek fel. A fegyverzet tetsző'eges számú, egymás 40 mögött elrendezett, a lövést felfogó felületre merőleges sík felületű 7 szövedékből van, mely szövedékek alakja a 4—5. ábrán látható. E sík drótszöveteket egyetlen 8 huzal hajlításával állítjuk elő, mégpedig 45 olymódon, hogy a 9 hurkok egymást metszik és átlapolják. E hurkok különböző alakúak, pe'dául tojásdad-, kör-, vagy tetszőleges más alakúak lehetnek. A 6. ábrán spirálisalakú hurkokat tüntettünk fel. 50 'Az egyes 9 hurkoknak nem kell egy. mást metszeni vagy átlapolni, hanem 10 oMa'aiukal egymáshoz is ütközhetnek. Az egyes 9 hurkokat például köralakban hajlított, egymástól független, zárt hurok-55 ként is előállíthatjuk és e hurkokat egymás mellett rendezhetjük el úgy, hogy Í0 oldalaik egymással érintkeznek. E helyeken azután a hurkokat ponthegesztéssel kötjük össze. Ha a 4. ábrán feltüntetett alakot vá- 60 lasztjuk, akkor az egymást metsző 9 hurkokat, 11, 12, 13, 14, 15 keresztezés! helyeiken, huzahal kötjük össze egymással. Az összekötéshez természetesen kapcsodat is használhatunk. A leírt módon nagyszilárdságú és alaktartó, összefüggő szövetet kapunk. A szövetet szinusz- vagy kígyóvonalalakban hajlított huzalokból is előállíthatjuk. Az egyes szöveteket ezután úgy ren- 70 dezzük el, hogy meneteik egymáshoz képest eltoltak és az egyik huzalmenet hegyével szemben a másik huzalmenet völgye fekszik úgy, hogy a menethegy és a menetvö.gy együtt hurkot alkotnak. Ebben az esetben a lapaiakú szövet előállítása- 3 hoz több huzalra van szükség, mert több szinusz- vagy kígyóvonalban hajlított huzalnak kell egymást fednie. A szövetet, legcéiSzerűbebn, a 4. ábrán feltüntetett módon, egyetlen huzalból állítjuk elő. A szövet előállításához, előnyösen, szereiőasztalt használunk, melyen élére állított, három léc van, melyek meghatározott távolságokban vastuskeket 85 hordoznak. E tüskék, célszerűen, az egyes hurkok két egymásra merőleges átmérőjének végpontjain vannak, ilyen asztal használatakor a feltekercsext huzalt csupán folyamatosan fektetjük e tüskék körül. Ily- qo módon a 4. ábra szerinti szövetet kapjuk, mely a tüskékről, az egyes keresztezési helyek összekötése után, összefüggő szövetként leemelhető. Ha a szöveteket a fentebb ismertetett módon elkészítettük, akkor azokat, a 7. és 8. ábra szerint egymástól meghatározott közökben, párhuzamosan, egymás mögött rendezzük el és a 16, 17, valamint 18, 19 vasakkal egymással térbeli alakzattá egyesítjük. A keresztvasakat a szövetekkel, előnyösen, huzalok kötik össze. A 16, 17 és 18, 19 keresztvasakat az egyes 7 szövetek közé, párhuzamosan fektetett 20, 21 hosszirányú vasak kötik össze egymás^ <n

. sal. A kereszt- és hosszvasakat, a sík felületű 7 szövetekhez viszonyítva, előnyösen, úgy rendezzük el, hogy a 16, 19 keresztvasak, felső és alsó oldalukon, belülről az no egyes egymás mögött fekvő 7 szövetek meneteire feküsznek. A 20, 21 'hosszvasa-