132744. lajstromszámú szabadalom • Vasbetontest, melynek bombabiztos fegyverzete van

I 1327 44 kat erekre a keresztvasakra fektetjük. A 17, 18 keresztvasak a 20, 21 hosszvasakat keresztezik és a 16, 19 keresztvasak egymásközötti távolságát felezik. A kereszt-5 vasak tehát váltakozva a hosszvasak alsó és fe!ső oldalára feküsznek. A külső keresztvasak mindenkor belülről feküsznek a 7 szövetek meneteire. A hossz- és keresztvasak elrendezése az ismertetettől el-10 térő is lehet. A hossz- és kereszt vasak- valamint a szövetet alkotó huzal végeit, a 4—7. ábrákon látható módon, horogalakúan meg hajlítjuk. 15 A fegyverzettel ellátandó bel/vntesi, hossza és mélysége szerint egymás mögött és egymástól tetszőleges távolságban tetszőleges számú, sík 7 szövetet rendezhetünk el. Az egyes szöveteket egymáshoz 20 viszonyítva úgy fektetjük, hogy az összes szövetek menetei egymás mögött, párhuzamos sorokban feküdjenek úgy, hogy az egyik menetsor egymás mögött fekvő hurkai, az 1. és 2. ábrán feltüntetett, esavar-25 vonalalakú fegyverzetvasak csavarmeneteihez hasonlóan, egymás mögé jussanak. Fegyverzettel ellátandó vasbeton test mindenkori alaprajza szerint előnyös lehet, ha a szöveteket egymással nem pár-3Q huzamosan, hanem például köralakú betontestben, sugárirányban rendezzük el. Oly falak fegyverzésekor, melyeknek alaprajza görbe vonalú idom, célszerű, ha a szöveteket úgy rendezzük el, hogy a fal 35 külső és belső határfelületére merőlegesen álljanak. A keresztvasak ebben az esetben a fal külső vagy belső felületével párhuzamosak. Ha a fegyverzetet oldalt meghosszaUn 40 juk, akkor a 9. ábrán feltüntetett módon, a kívánt hosszúság szerint, két vagy több 7 szövetet egymás mellett rendezünk el, mégpedig olymódon, hogy egymással ütköző meneteik egymást messék. Mint a 9. 45 ábrából kitűnik, a baloldali szövet utolsó 22 menete a jobboldali szövet utolsó 28 menetét metszi. Ezenkívül a szövetek két legközelebbi egymásra következő 24, 25, 26, 27 menetei is metszik egymást. 50 Ez esetben is úgy, mint a 7. és 8. ábrán feltüntetett fegyverzetnél, egymás mögött több szövet van elrendezve, amelyeket egymással hossz- és keresztvasakkal köuink össze. 55 Ha a födém- vagy padlófegyverzethez lalfegyverzetet kell csatlakoztatni, úgy ez a 10. ábrán feltüntetett módon történhetik. Ezen az ábrán a 28 fegyverzet a födémfegyverzet és a 29 fegyverzet a falfegyverzet. E két fegyverzet egymásra 60 merőleges. A 28 és 29 fegyverzetek egymás mögött elrendezett, a 7. és 8. ábra szerinti 7 szövetekből vannak. A 28 és 29 födém- illetve falfegyverzet egyes szövetei egymást, a 10. ábrán feltüntetett módon, 65 az egymásba ütköző végeken átlapolják. Az egymást metsző meneteket egymással, ismert módón, huzalkötéssel vagy más módon egyesíthetjük úgy, hogy a födém- vagy padlófegyverzet az oldalsó vagy falfegy- 70 vérzettel szilárdan össze van kötve. E fegyverzet igen gyorsan állítható elő, mert csupán az egyes fegyverzetek szöveteit kell egymás mögött elrendeznünk és egy- •• mással hosszvasakkal és keresztvasakkal 75 összekötnünk, majd ezután a födém- vagy padlófegyverzet egyik végét a falfegyverzet végébe toljuk úgy, hogy az egyes szövetek menetei egymást átlapolják. A fegyverző vas vastagságát, legelő- 8) nyösebben, úgy választjuk meg, hogy az a menet átmérőjének vagy a fegyverzetvasak kétszeres görbületi sugarának mintegy 1/100 része, előnyösen azonban még kevesebb, nevezetesen 1/150 és 1/350 ré- 85 sze között legyen. Nem jár nehézséggel annak megállapítása, hogy az egyes esetekben milyen vastagságú vassal érjük el a legelőnyösebb hatást. A vastagság az alkalmazott beton 90 fajtájától és tulajdonságaitól és az egyes esetekben megkívánt biztonsági tényezőtől függ. Igen jó beton esetében a csavarvonal- vagy spirálalakban hajlított vas vastagsága a menetátmérőre vonatkoztatott 95 viszony fent megadott, alsó határát közelítheti meg, míg rosszabb beton esetében inkább a felső határértékeket, tehát vastagabb vasat részesítünk előnyben. A megadott értékek gömb vasra vonat- 100 koznak. Amennyiben a fegyverzethez más keresztmetszetű vasat használunk, a vas keresztmetszete és a csavarvonalalakban vagy spirálalakban hajlított fegyverzet egy-egy menetével közrefogott felület kö- 105 zötti viszonyt kell értelemszerűen alapul vennünk. A találmány akkor is alkalmazható, ha a fegyverzetvasat nem spirálvagy csavarvonalalakban, hanem például magasabbrendű görbe alakjában hajlít- 110 juk. Ebben az esetben a vas vastagsága'-