132638. lajstromszámú szabadalom • Eljárás turfa víztelenítésére

Megjelent 1944. évi március hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI JBE» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132638. szám. H/a. (IV/h/l.) osztály. —' H—1151«, alapszám. Eljárás lurfa víztelenítésére. Heitzmann Enrique mérnök, Genf. •A. bejelentés napja: 1942 évi május hi 19. —.Svájci e'sőbb ige: 1941. évi ok tábor hó 14. Turfa kitermelése olyan ipar, amely az év legkedvezőbb időszakára van korlátozva és amelyet vidékek szerint évenkinl. mintegy 100—120 napon át lehet gyako-5 rolni. A hőmérséklet, a levegő nedvességtartalma, a szélsebesség, a világos és napos órák naponkinti száma, az cső, valamint a dér éppúgy befolyásolják a turí'abri-10 keltelv: száradási sebességét, mint mechanikus szilárdságát. Figyelembe kell venni azt, hogy a frissen kiemelt lurfa, középértékben, súlyának 90%-a, ami hosszabb száradási időt 15 igényel. Középeurópai vidékeken azzal számolnak, hogy 30—40 napra van szükség ahhoz, hogy a turf át szabad levegőn szárítva, annak víztartalmát a legkedvezőbb kö-20 rülmények közt 90°/o-ról 3[)°/o-ra csökkentsék. Ebből következik, hogy „a lurfa kitermelése — mely sok' vidéken arra volna hivatva, hogy a szénhiányt nagymértékben pótolja — csak tökéletlen megoldást ad, 25 Az a nehézség, amely a turfának szabad levegőn való szárításakor mutatkozott, több víztelenítő eljáráshoz vezetett; így pl. alkalmaztak elektromosságot vagy nyomás alatt álló gőzzel különféle anyagokat 30 (meszet,'szódát, lurfaport, kokszpori, stb.).. vezettek be. Megállapítást nyert azonban, hogy a magábanyéve egyszerűnek látszó feladat gyakorlati megoldása igen bonyolult. 35 Nyilvánvaló volt, hogy turfa víztelenítéséhez, a térfogat csökkentéséhez és a kezelés megkönnyítéséhez, a nyomó (briketlező) eljárást igyekeztek felhasználni. Azonban ekkor is nagy nehézségek álllak elő, mert a nedves lurfa a nyomás 40 hatására mint sűrű pép viselkedik, mely áthatol a szitaszemeken; sőt ezeket el is pusztítja, ha az említett szemek tui finomak, vagy a nyomás lul gyorsan emelkedik. 45 Ennek a tüneménynek az az oka, hogy a lurfarészecskéket áttetsző hidrocellulózbártya veszi körül, ami akadályoziza <i< lurfa sajtolását. Ez a hidrocellulóz ugyanis sűrű levet alkot, mely a vízhez hasonlóan 5

Q a nyomást minden irányba továbbadja és a szitaszemeket szétfeszíti. , A Lurfa gyakran 20«/o, sőt némelykor több, hidroccUulózt tartalmaz, olyan pép alakjában, melynek víztartalma vsa ját sú- 55 lyánái huszonötször nagyobb. A mikroszkópban úgy tesszük láthatóvá a hidrocellulózt, hogy a vizsgálati készítményt fuchsmnal vagy methilkékkel megfestjük. A lurfa ilyenkor egyes szálak keveréke- so ként mutatkozik; a szálak szétoszlott növények nagy tömegében fekszenek, ahol a növények sejtjeit hidroccllulóza töllimeg és veszi körül. A feladat lényegileg a hidrocellulóz szét- 05 rombolásában áll. Ebben az irányban már több-kevesebb eredménnyel végezlek kísérleteket. Á. sok ajánlott eljárás közül pl. az Eckenberg-félét nevezhetjük meg, mely 70