132146. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos gázkisütőcsővel

Mégjeleni 1943. évi november hó 16-án. MA6TA1 IIEALXI SMAMLHI BIIÓSÁ6 SZABADALMI LEIRAS 132146. szám. VH/d. osztály. — P—10133. alapszám. Berendezés villamos gazkisütőcsővcft N. V. Philips' Gloeílampeníabrieken cég, Eindhoven (Németalióid.) A bejelentés napja: 1941. évi augusztiífs hő 18. Németalföldi elsőbbsége: 1940. évi augusztus hó 14. Ismeretes, hogy bizonyos gázkisütőcsöveket üzem közben többnyire vízből álló folyadék segélyével kell hűtenünk, mert a csövek fala különben annyira felhevülne, 5 hogy a cső elpusztulna. Ez az es,et kivált.'képen oly kisütőcsöveknél, melyekben üzem közben igen nagy nyomás uralkodik, mert a csőfalat ekkor nem csupán a magas hőmérséklet, hanem a nagy nyomás is ter-10-béli. Ismeretes, hogy íénigőzkisütőcsöveskct, melyekben üzem közben igen nagy gőznyomások lépnek fel, oly zárt edényben helyezhetünk el, melynek aránylag Ikis, ré-15 szét hűtőfolyadékkal töltjük; a ki^ütőc-övet ekkor akként helyezzük el, hogy a hűtőfolyadékba merül. A hűtőfolyadék feletti tért előnyösen evakuáljuk, ez a tér azonban gázt is tartalmazhat, A kisütőcső 20 üzeme közben a kisütőcsőben fejlődő hő a hűtőfolyadékot forrásig hevíti. A hűtőfolyadék gőze a kisütőcsöviet körülvevő' edény falának felső részén lecsapódik és a kondenzációs hőt ennek a falrésznek adja 25 át, ahonnan a hő a környezetre, pl. sugárzás révén, megy át. A kisütőcsövet körülvevő edényben elgőzölgési és kondenzációs körfolyamat játszódik le. Megállapítottuk, hogy e készülék ajkal-3o mazásakbr néhány nehézség adódik. A hűtőfolyadékban keletkező és a folyadék felszínén szabaddá váló gőzbuborékok a hűtőfolyadékot nyugtalan mozgásba hozzák és gyakran mechanikai rázkódtatások is fel-35 lépnek. Megállapílottuk, hogy a készülék, kiváltképen a kisütőcső élettartama ennek következtében tetemesen csökkenhet. A találmány berendezés oly villamos gáz-kisülőcsővel, melyet hűtőfolyadékot és gázt tartalmazó zárt tér vesz körül. A találmány 40 célja az említett hátrányok elhárítása. Ä találmány szerint a gáztérfogat és folyadéktéríogat közötti arányt oly kicsinyre vesszük, hogy a kisütőcsőben az üzemi közben fejlődött hő következtében adódó hő- 45 mérsékletnövekedés folytán a nyomás a zárt térben oly naggyá válik, hogy a folyadék nem forrhat. Üzem közben a kisütőcsövet körülvevő folyadékot és a zárt térben lévő gázt is a 50 kisüt őcsőbe fejlődő hő hevíti, E hevítés következtében a folyadék tágul, úgy, hogy a gáztérfogat csökken és a gáznyomás növekedik. A gáznyomás növekedését a gáz hőmérsékletének emelkedése is előidézi, 55 növekedik továbbá a folyadék gőzének! nyomása is. A hevítéskor fellépő nyomásnövekedés, amelynek a folyadék ki van téve, a gáztérfogat és folyadéktérfogaj közötti aránytól függ. Ha ez az arány kicsiny, a 50 nyomás a hőmérséklet emelkedésekor eleinte aránylag gyorsan, sőt később igen gyorsan növekedik. Ha az említett arány nagy, a nyomás a hőmérséklet emelkedésével lassabban növekedik. Abban a szélső 65 esetben, melyben az arány vég telein nagy, azaz, ha az edény nyitott, a nyomás egyáltalán nem növekedik. Ezt a rajz 1. ábrája kapcsán magyarázhatjuk meg, amely részben vízzel és rész- 70