132146. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos gázkisütőcsővel
2 132146. ben levegővel töltött, zárt edény számára mutatja a hőmérséklet és nyomás közötti összefüggés grafikonja. Ha az edényt 20 C° hőmérsékleten és 1 atm, környezeti nyo-5 máson zártuk, az edény zárása utáni állapotot az A pont jelzi. Az I görbe az edény nyomása, az edény hőmérsékletének függvényében, ha a levegőmennyiség és víz" mennyiség közötti arány kicsiny. Ha ezt 10 az arányt nagyobbnak választjuk, a II görbét kapjuk, még nagyobb arány esetén pedig a III görbét. Végtelen nagy arány esetén, azaz ha az edény nyitott, a görbe a függőleges IV egyenesbe megy át. 15 Az 1. ábrán oly V görbe is látható., mely a víz forrpontját a nyomás függvényében tünteti fel. Az 1 és II görbék teljesen az V görbe alatt fekszenek, míg a III görbének egyrésze az V görbe felelt van. Ez 20 azt jelenti, hogy, ha a levegőmennyiség és vízmennyiség közötti arányt akiként választottuk, hogy a. nyomás az 1, illetve 11 görbe szerinti lefolyású egyetlen olyan hevítési állapot sem lehetséges, melyben a 25 víz forr, míg abban az esetben, melyben a nyomás lefolyását a III görbe adja meg, a víz forrhat. A találmány szerinti berendezésnél, mint már említettük, a gázmennyiség és folya-3 dékmennyiség közötti arányt oly kicsinynek választjuk, hogy a folyadék nem forrhat. Ez nagy előnnyel jár„ mert ezzel az említett hátrányokat elhárítjuk. Megállapítottuk, hogy nem szükséges, 35 hogy a gáz- és folyadékmennyiség közötti arányt oly kicsinyre válasszuk, hogy a nyomás a folyadékba oly nasy legye», hogy gőzbuborékok e folyadék egyetlen pontján se ik^letkezihe-senek. Gőzbuborékok ke-0 letkezését a kisütőcső közelében megengedhetjük, amennyiben ezek a gőzbuborékok a folyadék felszínének elérése előtt kondenzálódnak. Az említett arányt azonban előnyösen oly kicsinyre választjuk, 45 hogy a gőzbuborékok már a kisütőcső felett lévő folyadékoszlop alsó felében kondenzálódnak. A gőzbuborékok keletkezésének lehetősége a kisütőcső közelében a legnagyobb. 50 Hogy ezen a helyen gőzbuborékok hirtelen keletkezését megaktxdalyozauk, előnyös, ha a kisütőcső külső felületét kiugrásokkal látjuk el, melyek célszerűen éles szélűek. E célból a kisütőcső kükső felületé-55 hez kis üveg- vagy kvarcdarabokat forraszthatunk. Ezek a kiugrások a gőzbuborékok keletkezésének és elválásának gyakran fellépő késését megszüntetik. A találmányt még részletesebben a rajz 2. ábráján vázlatosan feltüntetett fogatia- 60 tosítási példája magyarázza meg. Az itt metszetben ábrázolt készülék! zárt 1 üvegburkofatból áll,; melynek 2 tartóállványára 3 kisütőcső van erősítve. Ez a kisütőcső lényegileg áll a szűk, pl. 2 mm 65 belső és 4 mm. külső átmérőjű kvarccsőhől, melynek végein egy-egy 4 elektróda van; a cső nemesgáztöltésén felül higanyt tartalmaz. A derékszögben hajlított 5 árambevezetődrótok a 2 tartóállványon át 70 haladó 6 drótokhoz csatlakoznak. Az öszszekötődrólokat szigetelő, pl. gumiból készült 7 köpeny veszi körül. Üzem közben a 3 kisütőcső előtéümpedanciával sorban váltóáramú forrás táplálja. A csőben üzem 75 közben igen nagy nyomású higanygőzkisülés lép fel. A kisütőcső terhelése 500 Watt, a higanygőz nyom is pedig kb. 80 atm. Az 1 edény nagyobb része vizei, egyéb 80 része pedig levegőt tartalmaz. Az edényt kb. 20 C víz- és környezeti hőmérsékleten zártuk, úgy, hogy ezen a hőmérsékleten a hűtővíz feletti levegő nyomása 1 atm., a levegő és a víz térfogata közötti 85 arány pedig 1 : 9. A víz a kíisütőcsövet hűli. A kis.ütőcsőről a hűtővízbe átmenő hő az 1 edény teljes víztartalmán oszlik el. A felmelegedeli víz felszállása a hűtőközeg keringését idézi 90 elő. A víz a hőt az 1 edény falával közli, ahonnan a hő a környezetre megy át. A.víz a hevítés következtében tágul, aminek következtében a víz felett lévő levegő összenyomódik. A levegő nyomásának növeke- 95 elesét még a levegő hőmérsékletének emelkedése is fokozza. Ennek következménye, hogy a vízre kifejtett nyomás a kisütőcső üzeme közben tetemesen növekedik. A levegő és víz térfogatai közötti, említett íoo arány esetén a hűtővíz feletti nyomás oly erősen növekedik, hogy a víz nem forrhat. Ezenfelül a víz ellennyomást fejt tó, a 3 kisütőcső falára, melyen üzem közben nagy nyomás uralkodik. 105 Hogy a kisütőcsönél gőzbuborékok hirtelen keletkezését megakadályozzuk, a 3 cső külső oldalára számos, kis éles szélű 8 kvarc- vagy üvegtestet forrasztunk. A hőleadást az 1 edényről a környezetre 110 azzal fokozhatjuk, hogy az edény felső részét hűlőbordákkal látjuk el. Az 1 edény
