132123. lajstromszámú szabadalom • Növényi rostanyagból való alaktest és eljárás ennek előállítására

2 19212$. zású alaktasteket is készíteni. Az eljáráshoz nyersanyagként bármily növény használható, pl. fa0

iához hason ló rosthordozók, szalma, stb. A tömör fái. 5 pl. fűrészmahnok hulíadékl'ájál először mechanikailag aprítjuk fel kis darabokra, pl. forgácsra, szalmából pedig durva szecskát készítünk- Az így felaprózoll anyagból ismert módon eltávolítjuk a port és a 10 lisztes anyagokat, majd. vegyileg szélhoni-1 juk az anyagot illetőleg főzőüstben mérsékelt hő «alkalmazása mellett, kilúgozzuk belőle a félcellulóze-alkalrészeket s így előkésziljuk a kivant roslnyalábok ós rost-15 nyalábláncok jő nemezelődésél. Emelletl ügyelni kell arra, hogy az anyag külalakja lehetőleg válíozatlan maradjon. Ezulár mechanikai behalással pl. zúzással vagy összenyomással meglazítjuk a kívánt rosl-20 nyalábok természetes szerkezeiéi és végül finomítóval kezeljük az anyagot, mimellett úgy őröljük meg, hogy a rostláncok és rostnyalábok lehetőleg megmaradjanak. A finomítóbői kikerülő röstnyalábokat és 25 rosínyaláblancokat esetleg kötőanyagok vagy keményítő anyagok hozzáadásával vagy enélkül itatjuk és ezután tetszőleges alaktestekké sajtoljuk. A finomítóban való kezeléskor ügyelni 30 kell arra, hogy az anyagnak rostokra való bontása úgy történjék, hogy a rostláncok és roslnyalábok egészben maradjanak. Ha emellett egyes rostláncok mégis felbomlanak rostokra és esetleg rostnyál is kelet-35 kezik. ez nem baj, sőt még előnyös is lehet, mert ezek az egyes rostok és a rostnyál á kívánt rostnyalábok és rostnyalábláncok keletkezését elősegítő ragasztóanyagként hatnak. 40 A találmány szerinti eljárás egyik jellegzetessége, hogy oly fostanyagot szölgáltatj amely egyrészt mentes a fa természetes keménységétől és a fánál simulékonyabb és jobban nemezelhétő, másrészt pedig nem 45 oly legkisebb egyes rostokból van, mint amilyeneket különben, pl. papíros és kéregpapíros előállításához használnak. Különösen jól használható és tartós alaktesteket kapunk akkor, ha gondoskodunk 50 arról, hogy a roslnyalábok és roslnyalábláncok legalább az egyik irányban teljesen szabálytalanul helyezkedjenek el és nemezelődjenek egymással. Az alaktestek használatakor azután arra kell ügyelni. 55 hogy az az irány, amelyben a rostnyalábok és rostnyalábláncok szabálytalanul helyezkednek el. gyakorlatilag "megegyezzék az alaktest "hosszirányával vagy vízszintes irányával, pl. lemez esetében a lemez fősíkjának irányával. Az eljárás folyamán és főleg a nyefls- 60 anyagnak durva darabokra való felaprózásakor gondoskodni kell arról, hogy lisztes anyagok vagy alkatrészek ne keletkezzenek. A roslnyalábok és ruslnyalábláncok jó 65 nemezelhetőségének, simulékonyságának és lágyságának biztosítása végett a nyersanyag durva darabjaiból, mint említettem, vegyileg eltávolítjuk a félcellulóze-alkalrészek 26—40»/o-át. Ezt előnyösen a da- 70 raboknak esetleg nyomás alatt lúgban, célszerűen 4—lÖ°/o-os nátronlúgban való főzésével végezzük. Az jsmert eljárások cselében az így kifőzött anyagot közvetlenül a főzés után finomítóba helyezték és tel- 75 jesen szélbontották rostokra. A találmány szerint ehelyett a rostnyalábok .szerkezeiét előbb mechanikai kezeléssel, pl, sajtolással, vagy zúzással meglazítjuk. Ehhez célszerűen hengereket használunk. A ve- 80 gyilég élőkezelt faforgácsokat a pl. 4—500 kg/cm^nes nyomásra beállított hengerek között vezetjük át s emellett arra ügyelünk, hogy a forgácsok gyakorlatilag a rostok hosszirányában repedjenek meg, 85 minek következtében a rostláncok természetes növésük irányában lazulnak meg. A forgácsok ily szétmálaszlására oly eszközöket, pl. hengereket kell alkalmaznunk, amelyek a nemkívánalos lisztes anyagok 90 keletkezését legalább is nem scgílik elő. A forgácsokat előbb említett mechanikai kezelésük után ismert módon, finomítóban való őrléssel bontjuk széí rostokra, még pedig csak annyira, hogy a fa szer- 95 kezetének előzőleg foganatosítóit meglazítása következtében rostnyalábok és rostnyalábláncok keletkezzenek. Ez avval az előnnyel jár, hogy egyrészt lisztes anyagok alig létesülnek és másrészt a finomí- 100 tó aránylag rövid idő alatt és kis munkateljesítménnyel végzi el az anyagnak rostnyalábokra és rostnyalábláncokra való felbontását. A finomítóból kikerülő rostanyagot cél" j05 szerűen keverőfoszlatóba vagy keverőkádba helyezzük és vízállóvá tevő anyaggal itatjuk. Foszlató alkalmazása esetén ügyelni kell arra, hogy elkerüljük a foszlató úgynevezett ollóhatását. A foszlatóból vagy a kcverőkádból ki- ° vett anyagot esetleges előalakítás után kedvező hőmérsékleten kötőanyagok alkalma-