132031. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elnyelető anyagok szárítására és hűtésére

2 1320 31. mint a hűlendő elnyelető vagy elnyeletpk egyidejű hűtéséhez. Ezzel elérjük, hogy a Szárítási szakasz időtartama azonos vágj? csupán kis mértékben hosszabb, mint a 5 hűtési szakasz időtartama. A találmány szerinti eljárással az egy»> más mögé kapcsolt elnyeletők szárításánái és hűtésénél eddig mutatkozó fentemlítet[lí hátrányokat kiküszöböljük, a szárításhoz és 10 hűtéshez szükséges öjsszes időt igen jelentősen megrövidítjük és ennek következtér ben az eddigi munkamóddal szemben nem várt megtakarításokat érünk el. A találmány szerinti eljárást a rajz kap-15 csán az alábbiakban bővebben magyarázzuk. Az 1—4. ábrákon Al, A2 és A3 hivatkozási jellel az elnyeletőkeL, E, illetőleg El és E2 jellel a hevítőket és K, illetőleg KI és 20 K2 jellel a hűtőket jelöltük. A továbbiakban G és G2! jellel a szellőzőket, L jelM kerül övezeteket és VI valamint V2 jellel szelepeket jelöltünk. A példakénti telephez természetesen további elnyeletők is tar-25 toznak, melyeket azonban nem tüntettünk fel, mivel csupán a gázóknak a szárítási és hűtés végetti vezetését magyarázzuk. Ha például az 1. ábra kapcsán feltételezzük, hogy az Al!

elnyelető töltés alatt, 30 az A2 elnyelető szárítás alatt és az A3 elnyelető hűtés alatt áll, akkor a szárítás és hűtés általában a következőképen megy végbe: A nyers gáz a rajzon feltüntetett nyíl 35 irányában az Al elnyeletőbe áramlik. Az ebből az elnyeletőből kilépő Imlladékgá? az E hevítőn át a röviddel ezelőtt kigőzölt és iá felhevített gázzal szárítandó. A2 elnyeletőbe áramlik. Az A2 elnyeletőből a gáz 40 a K hűtőn át az A3 elnyeletőbe jut, melyet átáramlása közben hűt, majd a nyíl irányában ezt az elnyeletőt is elhagyja. Ennél a munkamódnál a szárításhoz azonos gázmennyiséget használunk, mint a 45 hűtéshez. Az ebből adódó hátrányokat fentebb ismertettük. Ezzel a munkamóddal szemben a találmány értelmében az 1. ábrán szemléltetett berendezésnél úgy járunk el, hogy a 50 berendezés fővezetékén átvezetett gáz egy részét az L vezetéken át leágazgatjuk és a G szellőzővel az A2 elnyeletőn es az ~E hevítőn át körfolyamatban vezetjük. Ezzel elérjük, hogy az elnyeletöszer súlyegyisé-55 gére számítva a szárításhoz használt gáz mennyiségének a többszöröse, amivel a szárítási szakaszt jelentősen megrövidíthetjük. A találmány másik kiviteli példáját a 2. ábrán tüntettük fel. Az itt szemlélte- 60 tett berendezésnél az A2 és A3 elnyeletők közé mind K hűtőt, mind pedig E2 bővítőt iktattunk. Az A2 elnyeletőből kiáramló gázt a K hűtőn át a VI és V2 szelepek megfelelő állításával tetszés sze- 65 rint az E2 hevítőn át vagy pedig az E2 hevítőt megkerülve vezethetjük az A3 elnyeletőbe. Ezzel a berendezéssel a találmány értelmében oly módon dolgozunk',; hogy a gázt először; mindkét hevítő beik- 70 tatása mellett vezetjük át a berendezésen.; Ha az A3 elnyeletőt, melyet az előző kapcsolási szakaszban az A2 elnyelető helyett már előszárítottunk, most teljesen kiszárítottuk, a gázt a V2 szelepen át az E2 75 hevítő körül vezetjük, úgy, hogy ettől a pillanattól kezdve a kapcsolási szakasz befejeztéig az A3 elnyeletőn hűtött gáz áram^lik át. Ekként az A3 elnyeletőn a szárításhoz ebben az esetben is nagyobb gázmeny- 80 máséget vezetünk át, mint a hűtéshez, inert a hűtési szakasz kezdetekor az A3 elnyeletőt eleinte utólagosan szárítjuk. találmány értelmében továbbá úgy is eljárhatunk, hogy a szárításhoz és hűtéshez 85 rendelkezésünkre álló időtartam alatt a szárítás céljaira nagyobb gázmennyiséget vezetünk körfolyamban, mint a hűtés céljaira és a körfolyamban vezetett gázmennyiséget a főgázárammal egyesítjük, va- 90 gyis a szárítandó elnyeletőn vagy eh^eletőkön a főgázáram mennyiségéhez járulékosan hozzáadott külön részgázárainként vezetjük át. Ezt a munkamódot vázlatosan a 3. és 4. ábrák tüntetik fel. 95 Az 1- és 2. ábrán feltüntetett elrendezéssel szemben a 3. ábrán az A2 elnyelető hűlendő ehiyeletőként és az A3 elnyelető szárítandó elnyeletőként van kapcsolva. A 3. ábra szerinti berendezésben a folyamat a ioo következőkben megy Végbe: Az A2 és A3 elnyeletők mögött a főgázáramból mindig meghatározott mennyiségű gázt ágaztatunk le. Ezek közül az egyik! gázmennyiséget a 2 vezetéken át és a má- j0

5 sík' gázmennyiséget a 3 vezetéken át körfolyamban vezetjük. Hogy a főgázáramj mennyisége e gázmennyiségek leágaztatásia következtében ne csökkenjék', a szellőző teljesítményét egyidejűleg megfelelően fokoz- 110 zuk. Ennek következtében a főgázvezetékben azonos gázmennyiség áramlik, mint a fo-