132031. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elnyelető anyagok szárítására és hűtésére

132031. 3 lyamat kezdetén és egyidejűleg a 2 és 3 klev ringtető vezetékekben is állandó; gázáram keringj tehát a 'főgázáramhozí az A2 és A3 elnyeletők mögött leágaztatott, állandó já-5 rulékos gázáramot adagolunk. E körben vezetett gázáramok mennyiségét a találmány értelmében úgy választjuk meg, hogy a szárító 3 gázáram1

mennyisége nagyobb, például kétszer akkora, mlpt a hűtő 2 gázló áram mennyisége. A 4. ábra szerinti elrendezésnél ugyancsak főgázáramot 'alkalmazunk1

és a szárítást és hűtést itt is járulékosan hozzáadotí, gázkörárammal foganatosítjuk. A szárítás-15 hoz és hűtéshez használt gázmennyiségek; különbségét ebben az esetben a fentitől eltérő módon érjük el. A főgázáram a berendezésen át ebben az esetben is az M elnyeletőn, a G szellőzőn,! A2 elnyeletőn, K2 20 hűtőn, E2 hevitőn és A3 elnyeletőa. át áramlik. A szárításhoz és hűtéshez ebben az esetben meghatározott gázmennyiséget alkalmazunk, melyet az A3 elnyelető mögött ágaztatunk le és a nyil irányában a G, El, 25 A2. K2,. E2 és A3 részeken át a íőgázáramhoz járulékosan hozzáadunk. Ha a gázt meghatározott ideig ezen az utón átáramol^ tatluk, akkor azt a szaggatott vonallal feltüntetett a vezetéken át az E2 hevít őt meg-30 kerülve vezetjük, úgy hogy a gáz az A3 elnyeletőbe való belépése előtt nem hevül fel. Az A3 ehiyeletőt tehát csupán ettől a pillanattól kezdve hűtjük, miután az előző szakaszban az A2 és A3 elnycletőket szá-35 rítottuk. A szárítást és hűtést; ekként az átkapcsolásig folytatjuk. E munkamódnak az a következménye, hogy az elnyeletőn szárítás végett átvezetett gáz mennyisége, azonos kapcsolási idők ellenére, minden 40 egyes munkaszakaszban nagyobb, mint a hűtéshez használt gáz mennyisége. A viszonyt az E2 hevítő korábbi vagy későbbi kikapcsol ásával l etsz őlegesen beállíthatj ük1. A találmány szerinti eljárást természete-45 sen egyéb módon is foganatosíthatjuk. A találmány szerinti eljárásinál nem szükséges, hogy a szárítást és hűtéjst töltés alatjts fálló elnyelető hulladékgázával végezzük, hanem egyéb szárító- vagy hűtőgázok, pél-2 rajzlap melléklettel. dául levegő, nyersgáz stb. alkalmazásával 50 is dolgozhatunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás eltelető anyagok szárítására és hűtésére egymás mögé iktatott elnyele,tőkben, oly száraz gáz alkalmiazásával, 55 melynek szárítóképessége, például nyomás alkalmazása következtében csökkent, melyre jellemíző, hogy a szárításhoz és hűtéshez rendelkezésre álló időtartam alatt a szárítást az elnyelető 60 airyag súlyegyiségére vonatkoztatva nagyobb gázmennyiséggel foganatosítjuk, mint a hűtést. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy 9 65 szárítandó és hűtendő elnyeletőkön átmenő gázáramot a hűtés befejezte után megszakítjuk és ettől az időponttól kezdve csupán a szárítandó elnyeletőn vezetünk át felhevített gázt. 70 3. Az 1—2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a gázt a hűtendő elnyelető .anyagon egyszerű áramban, a szárítandó elnyelető anyagon pedig körfolyamban vezetjük és 75 közben felhevítjük. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a körfolyamban vezetett szárítógázt járulékosan a főgázáramba adagoljuk. 80 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy 3 szárításhoz és a hűtéshez való gázt minő? a szárítandó, mindpedig a hűtendő elnyelető anyagokon át külön körfolyam- 85 ban vezetjük és a szárításhoz nagyobb gázmennyiséget mozgatunk körfolyamban, mint a hűtéshez. 6. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a 90 főgázáramhoz járulékosan hozzáadott egyetlen gázkörárammal dolgozunk és a gázt a hűtendő elnyelető anyag hűtésé-* nek befejezte után az elnyelető t és a hűtőberendezést megkerülve csupán a he- 95 •vítőn és a szárítandó elnyeletőn vezetjük' át. Felfilős t'adó: dr. ladcméri SZMEETNIL , *3TVAX ni. kir. szabadalmi biró -JöVÖ" Nyomdaszövetkezet. Budapest. IX.. Erkel-u. I" Tel.: 1S2-273. Fel. vez.: Demién Ferenc