132020. lajstromszámú szabadalom • Szelepverés nélkül záródó szelep
Megjelent 1*43. évi október hó 11-én. MAGTAB KIBALYI SZABADAMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 13202®. szám. f/e/l. osztály. — B—14808. alapszám. ázelepvcrés nélkül záródó szelep. Ballá Pál magánzó, Budapesten. A bejelentés napja: 194«. évi március hó 27. 10 15 Szelepvezérlésű gépieknél közismert nehézségiét okoz a szelep zárását eszköziő rúgőterhelés aliatti szelepverés, t. i. a szeleptányérnak fészkéhez vialó ütőidése, ami, 5 nemcsak zajt, hanem — főleg kívülről ellen* őrizbe tétlen anylaghlba esetén — töréseket is okozhat, ettől eltekintve pedig, fokozott kopás következtében, a használhatóság időlarbarnát megrövidíti. E nehézséjg elhárítása céljából a szelep* szerkezetiét fékező szervvel kombináljuk1 , amely a már felgyorsított és jelentékeny mozgási energiával rendelkező szeleptömeg lefékezésére a szelep záró] mozgásának utotsó szakaszában lép működésbe. A záró szelepmozgás időtartama, t i. a rúgóterhelésű szelepnek vezérlő bütykéről valói leérj tése s la tényleges zárási időpont közti időtartam tekintetében ezáltal a 20 terhelő rúgó és ai fékező szerv kellő egybehangolása esetében különbség gyakoriali értelemben véve nem áll elő. Tisztán rúgóterhelésű szelep esetében ugyanis laz a helyzet, hogy a szelep, zárómozgásának 25 időtartama alatt, a folytonosan csökkenő feszültségű szeleprúgó hatására, folytonosan csökkenő gyorsulással, emellett azonban természetesen növekvő elevenerővel mozog, úgyhogy e mozgás [időtartama tisz-30 tára a rágó kezdeli feszítésének mértéi kétől függ. Ezt tartva szem előtt, ugyanez a szelepmozgási időtartam elérhető — egyenlő szelepút esetén — úgy is, hogy a terhelő rugót a szükséges mértékben job-35 ban befeszítjük, miáltal megfelelően gyorsabb szelepmozgás áll elő, majd a Szelepút utolsó szakaszában a mozgást fékezzük. Ily módon a rúgófeszítés mértékétől és a fékezés nagyságától, ill. ez utóbbinak a mozgási sebességétől való' függősége kö~ 40 vetkieztében most is első sorban csak a rúgófeszítéstől függő mozgási időtartamot kapunk, melyre nézve tehát az a lényeges, hogy egyéb körülményiektől, mint pl. a szeleppel ellátott gépi fordulatszámiától fügL 45 gellen, s megfelelő méretezés és (végső esetben kísérleti úton való) összehangolás mellett a forgattyúkörön mérve, tehát egy fordulat időtartamára vonatkoztatva, ugyanolyan nagyságrendű lehet, mint laz eddig 50 használatos, fékezés néílküli, rúgó terhelésű szelepek zárói mozgásának időtartama. A fékezés alkalmazásával lehetségessé válik azonban a rúgó gyorsítása következtében! megnövekeidiett, szelepverést okozó eleven- 55 erőnek bizonyos időponttól kezdve a zárási helyzethez való közeledés mértékétől függő csökkentése, t. i. az elevenerőnek fé* kéziéssel való elvonása, úgyhogy a szelepmozgás sebessége a fékezéls alatt folytono- 60 san csökken, s la szelep aránylag csekély sebességgel, tehát csekély ütéssel is ül fel fészkére. Épen ezétrt, hogy a szelep tényleges zárásának időpontja határozatlann|ái ne váljék (jielentékieny lefékezés esetén t. i, 65 a szelepvezletékben való szorulás, stb., mint bizonytalan nagyságú ellenállás a mozgással szemben fokozottan érvényesülhetne),, a szelepverés csökkentéséit nem ajánlatos mindenáron fokozni, s a fékezés erősségé- 70
