131951. lajstromszámú szabadalom • Centrifugál-súrlódással működtetett tengelykapcsoló

2 I3l9äi. A rajz több példaképpeni kiviteli alakot szemléltet. Az 1. és 2. ábrák az egyik kiviteli alaknak homlokmetszetei ki-, illetve bekap-5 csolt centrifugáltömegekk<eL A 3. ábra sugárirányú részkeresztmetszet. A 4. és 5. ábrák egy másik kiviteli alaknak az 1. és 2. ábrákhoz hasonló metsze-1° tei. A 6. ábra további kiviteli alakot szemléltet, nagyobb léptékben. A 7. ábra sugárirányú részkeresztmetszet. 15 A 8. ábra a 6. ábra szerinti kiviteli alaknak változata. A 9. ábra a 4. ábra szerinti megoldás változata, ahol is a centrifugái-tömegek egy része a 9. ábrán kikapqsolva van bc-20 rajzolva. —A— a hajtó- és —15-- a hajtott rész (1 ábr.t) Az —A— hajtórósz —10— tárcsából áll, amely az üreges vagy —11— hajtótengely-25 lyel szilárdan van összekötve. A —11— tengely —12— füleivel a —14— hajtórúdakkal összekötött —13— forgattyúk csuklósan kapcsolódnak. E csuklórendszerrel összekötött —15— centrifugáitömegek a 30 hajtott —B— tengellyel összekötött —16— dob felső felületébe kapcsolódhatnak. A —13, 14— hajtórúd-forgattyúrendszer hosszai és térközei úgy vannak megválasztva, hogy akkor, amikor a, —11— 35 hajtótengely rendes sebességgel jár, a —15— tömegek, a centrifugálerő hatásába, oly módon kapcsolódnak a —16— dob belső felületébe, hogy a —13, 14— csulklórendszer tengelyeivel a forgástengelyen át-40 menő egyenesben helyezkednek. (2. ábra). A kikapcsolás ez esetben úgy történik, hogy alkalmas vezérlőszervekkel a —13— forgattyúk és a —14— hajtórúdak —18— esulklóiban támadunk. 45 A feltüntetett példákban a kikapcsolás a —11— hajtótengellyel szilárdan összekötött—22— hengerekben járó —21— dugattyúk) —20— rúdjai által kifejtett hatás folytán! jön létre. 50 E hengerek dugattyú mögötti —23— tered, a —25— támasztőkarokban kialakított —24— vezetékek útján, a —11— hajtótengely —26— furatával közlekednek. A —21— dugattyúk elmozognak, ha nye-56 más alatt álló olajat vagy más alkalmas közeget bocsájtunk a —24— vezetékekbe, amikor is a —18— csuklókkal összekötött vagyvelülk együttműködő —20—t

dugatytyúrudak a csuklókra hatnak és. a —15— centrifugáliömegeket a —16— dobból ki- 60 kapcsolják. A —23— hengerüregben fellépő nyomás megszűnésekor a kapcsolás önműködően megy végbe, ha az —A— hajtórész forog. A 4—9. ábrákban azonos alkatrészek 65 ugyan olyan számjegyekkek vannak megjelölve, mint az 1-3. ábrákban, csak megfelelő index-szel. A 4. ábra szerinti kiviteli alaknál a —13a— forgattyúk szögemelőkként van- 70 nak kialakítva, melyeknek szabad —28— karjai —29— segédtömegeket vagy megfelelően méretezett ellensúlyokat hordanak. Ezeknek az a célja, hogy a —15a— ceníriíugáltömegeket a —16a— dobtól távolfari- 75 sák, amikor is súrlódás nem lép fel. . A hajtó és hajtott rész közötti kapcsolás azzal jön létre, hogy a fent megadott módon, nyomóközeget vezetünk a dugattyú mögötti —23a— hengertérbe, mimellett az 80 említett részek közötti összeköttetés attól függ, fellép-e a —23a— hengerterekben a —29— segédtönnegek létesítette centrifugálerő ellenében ható nyomás, vagy sem. Az 5. ábra szerinti kiviteli alaknál a 85 --15b— centrifugáitömegek kiváltása úgy történik, hogy a nyomás alatt áiló áramló közeg a —22b— hengerek dugattyúelőtti —23b— üregeibe hatol. A 6. és 7. ábrák szerinti kiviteli alaknál 90 a —15c— centrifugáitömegek —14c— Jjajíórúdjai, —30— csapokkal, a —11c— hajlótengellyel helytállóan összkötött —32— toldatokban kialakított, megfelelő alakú --31— hasítékokba kiapcsolódnak. E meg- 95 oldásnál is úgy történik a kiváltás, hogy az elülső —23c— hengertérbe nyomóközeget vezetünk. A 8. ábra szerinti megoldásnál a —15d— centrifugáitömegek kiváltása céljából a 100 nyomóközeget a hátsó —23d— hengertérbe áramoltatjuk és a —30d— esanokat a —31d— hasítékot ívelt részeivel kapcsolatban tartjuk. A ;9 ábra szerinti kiviteli alaknál a 105 —líe— haj tő tengellyel szilárdan összekötött —22e— hengerek nem úgy vannak elrendezve, !ho;gy dugattyúik a —18e— csuklókra .hatásává' »létesítik a haj|lótengelynek a hajtott tengellyel való kapcsolatát, llo