131477. lajstromszámú szabadalom • Hőerőgép és eljárás annak üzeméhez

1314 7 7. 3 Ezért a henger öblítőnyílásainak szabad­dá tételekor megszűnő terjeszkedési nyo­más pótlására — a változó lökethossz ér­dekében — a dugattyúrúd kellő méreíezé-5 sével olyan tömeget kell adni a dugattyúk­nak, hag}'- a bennük felhalmozódott eleven erő elegendő legyen a sűrítési-ütem befe­jezésére; ami; • a várható rendkívüli du­gattyúgyorsulás mellett nem jelent különös 10 súlytöbbletet. A porlasztó fejeket célszerűen a henger két diagonálisan szemközt levő oldalán 1 I-nél helyezzük el. A henger és a dugattyúk üymódon való elrendezését — a holtpontos rendszerrel 15 vont párhuzamok által megvilágított — alábbi mechanikai jellegű megfontolások teszik indokolttá: A dugattyúrúd és a for­galokar szilárd egységet alkot ezáltal, egy­részt: nem ingadozhat a forgatónyomaték 20 intenzitása a dugattyúrúd és a forgalokar állal: bezárt szög módosulása folytán, ha­nem a löket bármelyik pontján pillanat­nyilag haló terjeszkedési nyomás mindig azonos intenzitású forgató nyomaté kot ered-25 ményez; másrészt: a dugattyú nem fejt­het ki a forgatónyomaték ellenhatásaként nyomási a henger belső falaira, tehát a henger ovális kikopása elmarad és a meg­növekedett dugattyúgyorsulást mérsékelt 30 olajozás mellett sem követik hatványozott súrlódási veszteségek a hengerben. A for­galokar hossza a dugattyú löketétől füg­getlen, így: célszerűen annak többszöröse is lehel, ami azonos hengerűrtartalmú hplt-35 pontos géphez viszonyítva egyenlő közép­nyomás mellett is többszörös forgatónyo­ma lékot eredményez. Az erőátvilelimű célja a dugattyúk ré­vén két ellentétes irányban (a 10 nyilak 40 irányában) haló forgatónyomatéknak közös tengelyen egyirányú forgómozgássá való alakítása. A 18—19 forgalókarok végeit kú­pos-íogaskoszorúk alkotják, melyek az 1 állványzathoz erősített és a két munka-45 hengerrel a 28 toldatok révén szilárdan összefüggő 12 üreges hengerben vannak forgathatóan ágyazva. A 18 forgatókar vé­gét alkotó 13 kettős kúpfogaskoszorú és annak két oldalán vele párhuzamosan a 50 19 forgalokar végeire erősített 14, 15 kúp­fogaskoszorúk közt a 16—17 kúpfogaske­rék-párok biztosítják a dugattyúk kapcso­latát egymáshoz és a hengerekhez. A 18 és 19 forgatókarok számára a 12 henger-55 ben 29 és 30 hasílékok vannak. Ez a szerv lényegileg kettős differenciálmű, melynél a 1.6—17 kúpfogaskerékpárok tengelyei egy­másra merőlegesen vannak r a 12 üreges henger falában ágyazva. E szerv révén a dugattyúk elmozdulása, az öblítő nyílások (o pontos vezérlése céljából, a munkahenger­hez viszonyítva mindig szimmetrikusan történik. A 16—17 kúpfogaskerekekkel együtt működnek a hozzájuk erősített 20 homlokfogas-kerekek, mely utóbbiaknak 65 fogai a 12 üreges hengerben egymással párhuzamosan végighúzódó négy darab, fogazott 21 rúddal vannak állandó kapcso­latban. Mint az 1. ábrából látható (melynek az erőátviteli művet ábrázoló része a 2. 70 ábra I—I metszete) ez a négy 21 srúd ívelt kereszlmetszetfí és két sor fogazása révén mindkét oldalán egy-egy 20 hom­lokfogaskerékkel kapcsolódik (2. és 3. áb­ra). A 21 rudak mindkét végükön rövid 75 25 toldat közbeiktatásával 26 görgőket vi­selnek'. A 12 üreges henger középvonalában húzódik végig kél 23 csapágyban ágyazott 22 főtengely, melynek végeire két hullám­heggyel és két hullámvölggyel bíró 24 haj- 80 tó- vagy forgatóhüvelyek vannak felerősít­ve, A 2. ábra csak az egyik hajtóhüvelyt mutatja. A főtengely forgásba hozásának áttekinthetővé tételére a 3. ábra az erő­átvitel i szervet síkba-kitéri lett állapotban vá- 85 zolja. Ennek tanúsága szerint az erőátviteli mű fogaskerék rendszere segítségével mun­kaütemenként változó irányban lengetett négy 21 fogazott rúd 26 görgői révén a 24 hajtóhüvelyeket — hullámhegyeinek lej- 90 tőire nyomást gyakorolva — a velük kap­csolt 22 főtengellyel együtt forgásba hoz­za. A 22 tengely hosszanti irányában ható erők így egymást kiegyenlítve szimmetri­kusan oszlanak el a hajtóhüvelyeken, ezért 95 káros rezgések nem léphetnek fel, amivel, az anyag ellenállóképességét hosszabb időre biztosítottuk. Figyelemreméltó, hogy a fo­gazott rúd és a vezetőfelület beesési szöge állandó, illetve alig változik és így a gör- 100 gők révén a hajtőhüvelyekre átvitt erő — a forgattyús rendszerrel szöges ellen­tétben — a löket bármely pontjában lénye­gileg változatlan arányban alakul át for­gatónyomatékká, ezáltal az erőátviteli mű 105 összetettebb felépítése ellenére, megfelelő kivitelezés mellett, hatásfokára nézve vég­eredményben felülmúlja a forgattyús rend­szert. Mint már említést nyert, az üzemeljá- 110 rás alapfeltétele az, hogy a dugattyúknak a löketek szélső helyzeteiben — a munka­tengéllyel való kapcsolatuk ideiglenes meg­szüntetésével — szabad mozgást biztosít-

Next

/
Thumbnails
Contents