131211. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony tüzelőanyaggal táplált, sűrített keverékkel dolgozó belső elégésű erőgépek üzeméhez

Megjelent 1943. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI (jiBOR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131211. szám. Y/tl/2. osztály. — Sch—8135. alapszám. Eljárás folyékony tüzelőanyaggal tálplált, sűrített keverékkel dolgoz* belső el égésű erőgépek üzeméhez. Schmidt Gonstantin mérnök, Stuttgart-ßad Cannstatt. A bejelentés napja: 1942. évi január hó 8. Németországi elsőbbsége: 1941. évi január hí» 8. A találmány eljárás sűrített keverékkel dolgozói belső elégésű erőgépek (Ottó-motorok) oly folyékony tüzelőanyaggal való, üzeméhez, melynek csekély kopogásálló-5 sága van. Az ismert belső el égésű erőgépeknek termikus hatásfoka és a löket térfogategységére vonatkoztatott telj esi lm énye függnek attól a viszonytól, amellyel a hen-10 gier töltését az elégetés előtt sűrítjük. Az elérhető sűrítési viszony sűrített keverékkel dolgozó erőgépeknél nagymértékben függ az .alkalmazott tüzelőanyag kopogásánóságától, mely ezt a viszonyt szűk ha-15 tárok közé szorítja. ismeretes, hogy a folyékony tüzelőanyag kopogásáUóságái a tüzelőanyaghoz elegyített szenekkel, például óJometíltál, vaspentakarbonillel és más hasonló hatású 20 anyagokkal csökkenteni lehet. Ezeket az anyagokat azonban nagyobb mértékű konogásállóság elérése végett oly töménységben kell a tüzel őanyaghoz adagolni, amely egyrészt az ember egészségét meg 25 nem engedett mértékben veszélyezteti, másrészt a gépre is káros hatást fejt ki. Ezeknek az anyagoknak az elegyítése a tüzelőanyag árát lényegesen fokozza. A találmány célja a kopogásállóvá tévő anyagok al-30 kaímazásával járó hátrányok megszüntetése és célja továbbá, hogy az ismert szerkeze tíí belső elégésű erőgépeket oly tüzelőanyaggal is. tetszőleges sűrítési viszonynyal üzemben tarthassuk, amelyeknek cse-35 kély a kopogásállósága . A találmány abban van, hogy a folyékony tüzelőanyaghoz, annak az elégéSfhez szükséges levegővel való végső összekeverése előtt, az égést elő nem segítő inersgázt, például széndioxidot vagy nitro- 40 gént keverünk. Az égést elő nem segítő iners gáz alatt minden olyan gázt és minden, közönséges hőmérsékleten gőzalakú anyagot értünk, amely az elégéshez szükséges levegő oxigénjével lényegesen' 45 lassabban reagál, mint az üzemben használt tüzelőanyag éspedig még akkor is, ha ez a gáz vagy gőzalakú anyag önmaga éghető. Ha a találmány értelmében alkalmazott 50 gáz vagy gőz a tüzelőanyagban sziámhavehető mértékben oldódik, úgy ezt az, anyagot a tüzelőanyagban annak porlasztása előtt is oldhatjuk. Ha a kopogásállóság további fokozása 55 szükséges, eljárhatunk úgy is, hogy a tüzelőanyagot az iners gázzal ez elgázositóban vagy a gép befecskendező készülékében előzetesen elporlasztjuk úgy, hogy a tüzelőanyagból és iners gázból álló habot vagy finom ködöt kapunk, melyet ezután az elégéshez szükséges levegővel összekeverünk. Olyan készülékek, .amelyek erre az előzetes élgázosításra ialkahnasak, önmagukban ismeretesek. Ilyeneket alkalmaznak például féklevegővel dolgozó; berendezésekben, továbbá nyomáskiegyenlítő berendezésekben fúvókák alakijában és ilyenek használatosak például Diesel-gépeknél ;á levegő befuvatására. . ..