131202. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növények iparilag, gyógyászatilag és mezőgazdaságilag hasznosítható alkatrészeinek szétválasztására és egyes kívánt alkatrészek további feldolgozására
2 131202. zsírtól, olajtól, tunninanyagoktól, fehérjéktől stb. való elkülönítésére eddigelé többek között úgy jártak el, hogy a növényrészeket porrá zúzták vagy megőrölték, zsíroldó-5 szerekkel, pl. benzinnel, továbbá alkohollal, szóda- stb. oldatokkal kezelték és csak azután tértek át a tulajdonképeni vi-Koncz — számolás zes kivonat készítésére és evégből a fellő dolgozásra szánt (anyagot, súlyának nagy többszörösét tevő mennyiségű vízzel főzték; a leszűrt illetve leöntött oldatból a fehérjéket pl. ólomacéláltai kicsapták és az oldatot 'beszárították, ainikoris a nagy-15 mennyiségű víz elpárologtatása is tetemes költséggel járt. Ezenkívül a növényrészeknek a vegyszerekkel (benzin, alkohol stb.) mindjárt az eljárás kezdetén való kezelése, pl. állategészségügyi okokból leheteti enné 20 tette a visszamaradó: növényi részeknek takarmányozási célokra való, felhasználását. Ezzel szemben a találmány szerint a feldolgozást a vizes kivonat készítésével kezdjük, ami nemcsak az alább leírandó 25 nemesített takarmány ill, er őtakarmány előnyös előállítását, hanem jóval gazdaságosabb eljárást is lehetővé tesz,, minthogy pl. a vizes kivonat zsírtatanításához természetesen sokkal kisebb mennyiségű zsír-30 oldószerre van szükség, mint a növényi résziek nagy kiindulási tömegének zsírlalanítására Javasoltak ugyan már oly eljárást is, mely szerint mindenekelőtt kb. 1—5 o/o-os 35 vizes kivonatot készítenek, ezt azonban aránylag költséges tisztító, derítő és azután semlegesítő vegyszerekkel, úgy hozták öszsze, hogy az eljárás nemcsak igen költséges volt, hanem a kivonandó anyagokat is ká-40 rosan befolyásolta. A találmány szerint tetszőleges növényre^ Sízeket (a növények' leveleit, virágjait, gyökereit, magvait vagy gyümölcseit,, szárait, kérges vagy fás részeit stb.) akár természe-45 tes, akár részben vagy egészen szárított állapotban, célszerűen a külső szennyeződésektől (homoktól, portól stb.) magában véve ismert módon való előtisztítás után a porított állapotot el nem érő részekre mecha-50 liikaiiag felbontjuk, pl. a leveleket, gyökereket stb. vágással aprítjuk, más növényrészieket, pl. gumókat, vadgesztenyét stb. bizonyos nyomással repesztjük stb. Az ilyen állapotig való felbontás célja, hegy . 55 e,gyrészt az alább leírandó' áztatásiia használt, aránylag kis mennyiségű víz mindenütt célszerűen érje a növényi részeket ós hogy másrészt az utóbbiaknak a találmány szerinti kjsjajtolását kellőképen foganatosíthassuk, ellentétben az eddigi el- 60 járásokkal, melyek szerint a növényi részeket megőrölték vagy porrá zúzták, hogy azokból a kívánt viegyianyagrészeket kilúgozhassák és az oldatból kiszűrhessék. A felaprított növényi részeket hideg 65 Vagy meleg vízbe áztatjuk, mégpedig a különböző növényiek szerint 15—90° közölt változó hőmérsékletű vízben; így pl. kis keményítő- és kis fehérje-tartalom cselén 50—90°HOS vizet használhatunk, nagy 70 keményílőlartalom esetén azonban legfeljebb 15—50rj ^os vizet, hogy a keményítő elcsirizesedését illetve a fehérje megolvadását vagy a hőnek a növényre ill. kivonandó anyagra gyakorolt más káros hala- 75 sál elkerüljük. Az áziatást célszerűen úgy foganatosítjuk, bogy a növényi részeket áttört falú, pl. szí tale mezekből alkotott kosárba helyezzük és ezt mint szűrőbetétet állítjuk a víztartályba, melyet csak 80 az épen szükséges vagyis akkora vízmenynyiséggel töltünk meg, hogy a víz a szűrő'belél tartalmai ellepje. Az ázlalás megtörténtével a szűrőbetétet a víztartályból kiemeljük, a uiaradékvizel a növényi részek- 85 j-ől lecsurgatjuk és az utóbbiakat a szűrői jelétből eltávolítva aránylag nagyfokú pl. 100 légköri nyomású szűrő sajtolásnak vetjük alá. A találmány értelmében tehát a kivonásra szánt anyagrészeket ill. vegyi- 90 anyagokat, a feldolgozásra szánt növényekből ill. növényrészekből áztatással valamint ennek hatását elősegítő sajtolással termeljük ki. Ezérl tehát a vizes kivonat nagy °/o-ban tartalmazza a növényekből 95 a vízzel kivonható anyagokat és szemben az eddig javasolt sok víznek (a növény súlyához arányítva 4—6-szoros mennyis éginek) aránylag alacsony, mintegy 2—5«/oosra koncentrált vizes kivonataival, sok- 100 kai nagyobb, pl. 6—20 "/o-osra koncentrált kivonatot ösiszehasonlítlialallanul kisebb vízmennyiséggel, pl. a vadgesztenyénél legfeljebb ugyanannyi súlymchnyiségű vízzel vagyunk képesek előállítani, ami 105 üzemgazdasági szempontból tetemesen olcsóbbá teszi a növényi nyersanyagokból vízzel kivonható anyagok kitermelését, mert a kivonás után sokkal kevesebb felhasznált vizel kell lepárolni és a növényi 110 anyagok termelési hányada laz eddigieket tetemesen felülmúlja. A kisajtolt levet, valamint az áztató vizet, mihelyt többszöri felhasználás után részben telítődött, a ben-
