130999. lajstromszámú szabadalom • Eljárás frekvenciák mérésére
Megjelent 194g. "&si fHimár hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI «ÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 18SÖ999. szám VII/f. osztály. — L—8541. alapszám. Eljárás fre!kv«nciáíi mérésére. C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja: 1941. évi október hó 21. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi október hó 23. tengelyére visszük fel, äz öszeill átorf feszültség frekvenciáihoz tartozó lebegési frekvenciájú kimenő A feszültséget pedig a függőleges tengelyre, úgy ennek a feszültségnek á lefolyását az —a— és 40 a —b— görbe szemlélteti. -Ahogyan az oszcillálorfeszültség az F frekvenciától kiindulva növekszik, úgy növekszik! az ennél a frekvenciánál njulla értékű lebegési frekvencia is. Az erősítő kimenő 45 kapcsain mért lebegési frekvenciájú feszültség lefolyása az erősítő frekvenciakarakterisztikájának megfelelően alakul. A —b— görbe ennélfogva egyúttal az erősítő írekvenciakarakteriszlikáját 50 is jellemzi.. Ugyanez a folyamat megy végbe akkor is, ha az oszcillátorfrekvéttcia az P értékről kisebb értékekre csökken; az ezt a toljam átot szemléltető —a— görbe 55 a —b— görbének tükörképe. Az —a—, —b— görbékből láthatjuk, hogy a feszültségméréssé egyszerűsített frekvenciámérés kétértelmű, ha a lebegési frekvenciájú feszültség legnagyobb 60 értéke alapján és hárörüértékű, há e feszültség legkisebb értéké szerint végezzük a mérést. A legnagyobb feszültségérték szerinti niérés kétértelműségét a találmány sze- 65 rint ügy szüntetjük meg, hogy a mérendő frekvenciára felülhelyezelt oszcillátorfeszültség frekvenciáját időszakosan változtatjuk. Az 1. ábrában a—c—görbe jelzi az 70 Váltófeszültségek frekvenciáját tudvalevőleg célszerűen egy ismert oszcillátorfrekvenciával való összehasonlítás írtján mérik. Ä mérenddő feszültségre 5 felülhelyezik a mérés céljára létesített váltófeszültséget és az egyenirányítás útján nyert lebegést tetszőleges módszer szerint érzékelhetővé teszik, Ha a lebegés feszültsége nagyon kicsiny, úgy fel-10 erősítik. A lebegés Fs frekvenciája tudvalevőleg egyenlő á mérendő F frekvencia és az F0 öszcitiálbrfrékvéncia különbözetével, azaz Fs = F — F 0 Vagy F S = F 0 15 — F. A lebegés frekvenciája tehát az oszcíllátorfeszü.ltségtiiek egyrészt égy a mérendő frekvenciánál kisebb frekvenciájú feszültséggel és másrészt egy a Mérendő frekvenciánál nagyobb frekvenciájú íe-20 szüllséggel való egyesítése útján létesül, úgyhogy a frekvenciám érés elvileg kétértelmű. Ha az egyenirányítás útján nyert lebegési feszültséget a frekvenciától függő 25 hatású szerveken, pl. erősítőn át vezetjük a mérőműszerbe, úgy az esetben, ha ismerjük az említett szervek frekvenciakarakterisztikáját, a lebegési feszültség legnagyobb vagy legkisebb ér-30 teke szerint határozhatjuk meg e mérendő frekvenciát. Ha a csatolt rajz 1. ábrája szerint a mérendő F frekvenciára felülhelyezendő oszcillátorfeszültség F0 frekvén.35 ciáit egy koordinátarendszer vízszintes
