130999. lajstromszámú szabadalom • Eljárás frekvenciák mérésére

2 136999. időszakosan változó oszcillátorfrekven­ciát, amelynek középértéke egyenlő a mérendő F frekvenciával. Az egyes vál­tozási periódusokon belül az oszcillátor-5 friekvenda minden a szaggatott vonalak­kal jelzett határfrekvenciák közötti ér­téket kétszer ér el. Ebből következik, hogy a kimenő feszültség tényleges ér­léke az esetben, ha a középérték F0 = io F, nem válhat többé nullává. A kimenő feszültségnek az F0 középértékre vo­natkoztatott lefolyását pl. a —d^ görbe szemlélteti. Minél nagyobb a.—c— gör­be határértékeinek különbsége, azaz a 15 frekvencialöket, annál jobban kiszéle­sedik és elsimul az —a—b— görbe. A frekvencialöketnek nem szabad bizo­nyos határérték alá csökkennie. A frek­vencialöketet célszerűen az F frekven-20 cia és az —a— vagy —-b— görbe csúcs­pontjához tartozó F0 frekvencia közötti —df— különbségnek legalább kétszere­sére méretezzük. Az eredő kimenő feszültség görbéje 25 hátrányos maradék szabálytalanságá­nak kiküszöbölése végett a találmány szerint csúcsfeszültségmérővel mérj üli a lebegési frekvenciájú kimenő feszültsé­get. Ha a mért tényleges érték helyébe :o a lüktető kimenő feszültség csúcsértéke lép, úgy eltűnnek a kimenő feszültség görbéjének hullámalakú szabálytalansá­gai s az oszcillátorfeszültség frekvencia­löketének fentemlített méretezése mel-35 lett a 2. ábra szerinti lefolyású kimenő feszültséget kapunk. Az 1 görbe akkor adódik, ha az egyenirányító és a csúcs­feszültségmérő közötti, a frekvenciától függő hatású szervek sávszélessége na-40 gyón kicsiny, a 2 görbe pedig akkor, ha e szervek széles frekvenciasávot en­gednek át. A görbe alakját annál széle­sebbre választjuk, minél nagyobb a mé­rendő frekvencia hogy az utóbbit az F0 45 frekvencia középértékének változtatása útján való keresésekor könnyen meg­találhassuk. Mint már említettük, a kimenő fe­szültségnek a közepes oszcillátorfrek­venciára vonatkoztatott görbéje a frek- 50 venciától függő hatású szervek sávszé­lességétől függetlenül is szélesebbé válik az oszcillátorfeszültség frekvencialöke­tének megnagyobbításakor. Ezt a kö­rülményt kihasználhatjuk a mérendő 55 frekvencia megkeresésére oly képen, hogy először nagyobb frekvencialöke­tet állítunk be s ezt a mérendő frekven­cia fellelése titán csökkentjük csak, hogy a frekvenciát pontosan megmérhessük. 60 A találmány szerinti eljárással kap­csolatban természetesen alkalmiazni le­het a frekvenciamérés terén ismeretes összes segéd eljárásokat is, így pl. a fe­lülhelyezendő frekvenciának frekvencia- 65 sokszorozás újánt vagy felhullámfrek­venciaként való létesítését. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás frekvenciák mérésére, mimel­lett a mérendő frekvenciájú váltófe- 70 szültségre felülhelyezett más váltó fe­szült seggel lebegést létesítünk s ezt érzékeltetjük, melyre jellemző, hogy a felülhelyezett váltófeszültség frekven­ciáját időszakosan változtatjuk. 75 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foga­natosítási módja, melyre jellemző. hogy az egyenirányítás útján nyert lebegési frekvenciájú feszültséget a frekvenciától függő hatású szerveken 80 át vezetjük egy feszültségmérőbe. 3. Berendezés a 2. igénypont szerinti el­járás foganatosítására, melyre jellem­ző, hogy a frekvenciától függő hatású szerv erősítőberendezés. 85 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljá­rás foganalosítási módja, melyre jel­lemző, hogy a kimenő feszültséget csúcsfeszültségmérővel mérjük. 5. Berendezés az 1., 2. vagy 4. igénypont 90 szerinti eljárás foganatosítására, jel­lemezve a mérendő feszültségre felül­helyezett váltófeszültség változó frek­venciája határértékeinek, azaz frek­vencialöketének szabályozására alkal- 95 mas szervekkel. 1 rajzlap melléklettel; Felelős kindó: dr. laíoiíióri tíZMEfifNIÜ ISTVÁN m. kir. szabadalmi híré. „JÖVŐ" Nyomdaszövetkezet, Budaoest. IX-. Erkel-u. 17. Tel.: 162-278. Fel. vez.: Démjén Ferenó

Next

/
Thumbnails
Contents