130982. lajstromszámú szabadalom • Jármű-tolóablak
2 130981 vagypcdig mind az ablakkereteken vannak kiképezve. Egy másik, a szorítókenetek szorításának önműködő megszüntetésére alkalmas,' a ta-5 lálmány szerinti szerkezetet mutat be a 4. és .5. ábra. Itt az 1—13 hivatkozási számok az 1—3. ábrákon látható alkatrészek megfelelőit jelölik. A 14 jelű emeltyűk 15 forgócsapjaik által a két szorítókereten 10 Vannak ágyazva és az ablakra merőleges síkban foroghatnak. A 16 hengeres csap mereven a tolóablak keretéhez van erősítve és mértani tengelye az ablak síkjával párhuzamos. A 4. ábra az ablak zárt állati potának megfelelő helyzetet tünteti fel, amikoris az 1, 3 ítömítőszalagok az 5 rugók hatása alatt állanak. Ha az ablakot zárt állapotából elkezdjük lefelé mozgatni, a 16 csap, amely eddig 20 a 14 feszítőéinéltyűk köríves kivágásait töltötte ki, ezekét az emeltyűkét a 16 csap alá nyúló részeinél fogva lefelé forgatja ós az 5. ábrában rajzolt helyzetbe hozzia. Továbbsüllyesztve az ablakot a 16 csap 25 érintkezése a 14 feszílőemeltyűkkel megszűnik, viszont a íeszítcemeltyűk a szoríLókerelen alkalmazott 14' ütközők folytán forgásukat nem folytathatják, annak! ellenére, hogy e helyzetükben az 5 rúgók-30 nak közvetlenül reájuk gyakorolt nyomása továbbforgatásukat akarja kikényszeríteni. A 14 feszítőemeltyűk egymás felé fordított profilja olyan, hogy az 5. ábrabeli helyzetben egymásnak támaszkodó pontjaik for-35 gáspon íjaiktól távolabb esnek, mint a 4. ábrabeU helyzet esetén egymásnak támaszkodó pontjaik, úgyhogy egymáson bütykös tárcsákhoz hasonlóan mozdulnak el, elmozdult végállásukban pedig az ábrából 40 látható módon önzáró helyzetbe jutnak. Ily kiképzés mellett ezek az emeltyűk a két szorítókeretet az 5 rugók megfeszítése mellett egymástól széjjelf eszi tik, s az ablak további mozgatása mostmár a íömítőfíelüle-45 tekén való súrlódás nélkül folytaiható. Az ablak zárásának' utolsó szakaszában a leírt folyamat fordított sorrendben megy végbe. Természetesen négy ilyen találmány-50 szerinti feszítőemeltyű-párt kell iegy ablakiszerkezeten alkalmaznunk, mégpedig az ablak négy sarkának közelében egyet-egyet. Az ismertetett két szerkézét közös vonása, hogy az ablak mozgása még a szoros 55 tömítés fennállása alatt kezdődik ós a tömítőfelszínek szorításának feloldása már az ablak kezdeti mozgásának következménye. A bevezetésben kitűzött feladat a találmány szerinti, egy további megoldását a 6. ábra kapcsán ismertetjük. Itt az 1—13 60 hivatkozási számok ismét az 1—3. ábrákon látható alkatrészek megfelelőit jelölik. A 2 ablakkereten úgy van ágyazva a 18 kétkarú emeltyű, hogy az az ablak síkjára merőleges síkban elfordulhiat. Ezt az 65 emeltyűt ábrázolt ferde helyzetében a 22 rúgó tartja. Az emeltyű klarvégein a 19 görgők Vannak ágyazva, amelyek a 13 ós 4 szorítókeretek e célra kiképzett belső párhuzamos felszínein futhatnak végig. A 70 görgők elhelyezése a 18 emeltyűn olyan, hogy azok az emeltyű ábrázolt ferde helyzete 'esetén és a tömítőszalagoknak az ablakkereten való szoros felfekvése mellett éppen érintik a szorítókéreteken levő pá- ? 5 lyáikat, míg az egy emeltyűn levő görgők tengelytávolsága legalábbis akkora, hogy az emeltyűkar megengedett elfordulása után az ablakkeret a szorítókeretek közt súrlódásmentesen mozgatható legyen. 80 Az ablak nyitása vagy csukása mármost a 18 emeltyű végein megerősített 20, illetőleg 21 huzalok és egy e huzaloklat mozgató, nem ábrázolt kézi dob segítségével történik. Az ablak súlya a 21 huzalnak az 85 ablak zárt belyzelében való tehermentesítése céljából ugyancsak nem ábrázolt ellensúlyok, vagy valamely ismert rugós szerkezet által ki van egyensúlyozva. Ha már most pl. az ablak nyitása céljából 90 a 20 huzalt a dobbal lefelé húzzuk; akkor még mielőtt a hozzászoruló tömítések által fogvatartott ablak megmozdulna, a 18 emeltyű vízszintes helyzetbe jut, ezáltal a 19 görgők közvetítésével megnöveli a 4 95 és 13 szorítókeretek közét, mire az ablak mozgása lehetővé válik. Ugyanekkor a 18 -emeltyű beleütközik a 2 ablakkereten megerősített 23 ütközőbe és a 20 huzal további húzása folytán lesüllyeszti ! az egész abla- 100 kot. Az ablaknak a 21 huzal segítségével való felemelése ugyanígy indul meg. Ennél a szerkezetnél tehát, eltérően az 1—5. ábrák kapcsán ismertetett szerkezetektől, a tömítések az ablak mozgatásának kezdetén 105 létrejövő igénybevételtől is meg vannak kímélve, azonkívül a mozgatás megindítása kevesebb erőt kíván, mert a tömítőíelszínek szorításának felo'dása az ablak nyitását létrehozó gépelem (a 18 kar) olyan moz- lio gásának következménye, amely az ablak mozgásának kezdetét megelőzi. YaJan.tnnyi találmány szerinti megoldásnál az esetleg el is hagyható tömít őszala-
