130756. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemcsés anyagnak, különösen szénpornak brikettezésére

Megjeleni 1943. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130756. szám. Il/a. (IV/h'/l.) osztály. — F—8808. alapszám. Eljárás szemcsés .anyagnak, különösen szénpornak briketlczésére. Fehér Miklós mérnök, Pécs. A bejelentés napja: 1938. évi december hó 30. Ismeretes, hogy aprószemcséjű törmeléknek, különösíen tüzelőanyag törmeléknek, mint szénpornak, kókszpornak brikettezését olymódon végzik, hogy a brikeltezendc 5 anyaghoz keményítőtartalmú anyagokat, mint például búza-, rozs-, árpa-, tengeri-, burgonyalisztet vagy ez előbbi anyagokból kivont keményítőt adnak abból a célból, hogy eziek az anyagok az aprószemcséjű 10 törmeléket megkötvén, abból sajtolás útiján szilárd, darabos tüzelőanyag legyen, előállítható. A fentemlített anyagokat finom lisztté őrölve 2— 4%-ban keverik a brikettezendő szénhlez és azután ezt a keveréket gőz 15 bevezetésével a megfelelő hőfokra hevítik. A bevezetett gőz egyúttal a kötőanyag elcsirizesítéséhlez szükséges nedvességet is szolgáltatja. Ismertetés olyan eljárás is, amelynél a fentemlített kötőanyagokból víz 20 hozzáadásával folyékony pépet (migma) készítenek és azután ezt a pépet felfőzik és úgy adagolják a brikettezendő szénhez. A fent leírt eljárásokkal készült brikettek termelési költsége a kellő szilárdság eléréséhez 25 szükséges kötőanyag nagy mlennyisége következtében magas. Azonkívül az ilyen brikettek a raktározás alatt megpen eszesednek. A penészedés csökkentése céljából egyes eljárásoknál a kölőanyagpéphez mészhidroxi-30 dot adagolnak 1—2°/o-ban, ami azonban a pcnészledést nem gátolja meg. Ismeretes oly eljárás is, amelynél mint kötőanyagot keményítőtartalmú anyag és nátrium- vagy káliumhidroxid kevterékét 35 használják. A kálium- vagy nátriumhidroxid 40 adagolásának célja, hogy a keményítőtartalmú anyagot elcsiriztesítse. Ennél az ismert eljárásnál azonban a keverék összetevőinek mennyiségét úgy választották meg, hogy az anyagaz elosirizesedés ulán kocsonyás tömeget alkotott. Az ilyen gélszerű tömeg azonban a brikettezendő aprított anyaggal csak igen nehezen keverhető el, emellett nem alkalmazkodik az aprított anyag szemcséinek különböző nagyságához, úgyhogy a kisebb 45 szemcsékrle viszonylag több, a nagyobbakra kevesebb kötőanyag jut. A kötőanyag tehát az aprított anyagban nem osztható el egyenletesen és a sajtolt termékben a szemcsék kötése, dacára a felhasznált, aránylag nagy 50 mennyiségű keményítőtartalmú anyagnak, nem kielégítő. A találmány olyan eljárás, amely lehetővé teszi, hogy brikiettezendő aiyyagboz adandó keményítőtartalmú kötőanyagok 55 százalékos mennyiségét a kötőképiesség egyidejű lényeges javítása mellett csökkentsük, mimellett a brikettek egyáltalában nem, vagy csak jelentéktelen mértékben penészesednek és előállítási költségük is kisebb. A találmány szerinti pl járásnál a búza-^ rozs-, árpa-, tengeri-, burgonyaliszthez vagy más keményítőtartalmú terményekből készült liszthez, vagy pedig az ezekből kivont keményítőliszthez ugyancsak alkáliát, például nátrium- vagy káliumhidroxid oldatát adjuk, amelyeknek hatására az említett anyagok elcsirizjesiednek. A kötőanyagot azonban a találmány értelmében nem az eddig szokásos kocsonyás 70 60 65