130756. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemcsés anyagnak, különösen szénpornak brikettezésére
2 Í3Ó75Í állapotában kevterjük az aprított és brikettezjendő anyagba, hanem' ahhoz annyi vizet adiunk, hogy hígfolyóssá válik; a kocsonyás anyagot előnyösen 100—200 súlyrész vízzel 5 hígítjuk, úgyhogy az például permetezés útján is felvihető a brikettezendő aprított anyagra, például szénporra. Az aprított anyag lezzel a hígan folyó kötőanyaggal a szokásos gyúrógépieken köny-10 nyen keverhető el bensőleg és egyenletesen, mimellelt a brikettezendő anyáig minden egyes részecskéje egyenletesen vonódik be a kötőanyaggal. Ilymódon ugyanolyan mennyiségű keményítőtartalmú anyag lé-15 nyegesen nagyobb tömegű aprított anyagban osztható lel, úgyhogy az új eljárás az ismerteknél gazdaságosabb is. Ezenkívül a kész termék a kevesebb keményítőtartalmú anyag kövíetkeztében penészesedésre is ke*-20 vésbbé hajlamos. A kötőanyagot vagy úgy állítjuk elő, hogy a k|eményítőtartalmú anyagból az alkália hozzáadásával először sűrű, gumihoz hasonló ragacsot készítünk, majd ezt vízzel 25 nagymértékben felhígítjuk, vagy pedig a keményítőtartalmú anyagból híg szűz penziót készítünk és ehhez adjuk az alkáliál. A kötőanyag c kétféle készítési módjára az alábbiakban példákat közlünk: 30 1. Példa: 10 súlyrész lisztből és 20 súlyrész vízből készült péphjez 10 rész 5—10o/o-os nátriumhidroxid 60—100 C°-ra felmelegített oldatát adjuk és azután gyorsan és erélyesen 35 elkeverjük. így sűrű ragacsot kapunk, amelyet azután 100—200 súlyrész víz folytonos adagolásával és keverés közben erősen felhígítunk. 2. Példa: 40 10 súlyrész lisztlet 100 súlyrész vízben csomómentesen elkeverünk. Ehhez a liszttejhez azután 0,5 súlyrész nátriumhidroxid és 20 súlyrész víz oldatát 20—30 C° hőmérséklet mellett, folytonos keverés közben hozzáad-45 juk. Az így készült kötőanyagnál az elcsirizesedés lassabban megy végbe, miért is ezt a ragacsot csak néhány órai állás után célszerű felhasználni. A fent ismertetett híg kötőanyagot a bri-50 kettezendő törmelékhez permetezés vagy vékony sugárban való fecskendezés útján adjuk hozzá és azután azzal gyúró- vagy keverőkészülékben bensőleg összekeverjük. A gyakorlatban elegendőnek bizonyullí 55 a briketteziendő szénhez llo/o hígítóit ragacs hozzáadása. Hia a brikettezendő szén víztartalma 5%, akkor a szénkötőanyagke ver ék' víztartalma a kötőanyag "hozzáadása után ,14,5o/o. Mielőtt ezL a keveréket a brikellsajióba vezelnők, a keverék nedves- 60 séglarlalmál csökkenteni kell. A nedvességtartalom csökkentése szárítás útján történhet, mégpedig legcé'iSzerűbben úgyne>vezeti kontakliszárítás útján, amikor is a szárítandó keverék hőfoka 60—100 C0, -ol 65 kell, hogy elérjen. A szárítási műveletet úgy foganatosítjuk, hogy a szárítandó' anyag levegővel minél kevésbl.é érintkezzék. A gyakorlatban megfelelőnek bizonyult a szénpor és a kötőanyag keveré- 70 kének olymérvű szárítása, hogy a sajtolás alá kerülő keverék víztartalma a brikéttezéshez használt és sajtoláisra alkalmas nedvességtartalmú szénpor víztartalmánál legfeljebb 50/0-kai legyen-nagyobb, vagyis ha 75 a isajtolásra alkalmas szénpor 50/0 víztartalmú volt, a keverék víztartalma a SÍI j totál előtt ne legyen több mint 10%. Hogy a brikettek szilárdságát ós tartósságát minél jobban növeljük, célszerű, ha 80 sajtolás után a brikettek nedvességtartalmai meleg levegővel való szárítás lítján a légszáraz állapotnak megfelelő nedvességtartalomra csökkentjük. Szabadalmi igénypontok: 85 1. Eljárás sajtolt forma les leknek aprított anyagból, különösen szemcsés vagy poralakú szénből oly kötőanyag segélyével való előállítására, amely keményítőtarlalmú anyag és alkália, például nátrium- 90 vagy káliumhidroxid keverékéből van, melyre jellemző, hogy a kötőanyagot hígfolyós állapotban keverjük a sajtolandó: aprított anyaghoz, az így kapott keverék nedvességtartalmát a sajtolás előtt 95 szárítással csökkentjük, majd a keverékből ismert módon formaíesleket sajtolunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatost tási módja, melyre jellemző, hogy a 100 keményílőtartalmú anyagból vizes pépet készítünk, a pépet alkália, például nátrium- vagy káliumhidroxd hozzáadásával sűrű ragaccsá alakítjuk, a ragacsot 100—200 súlyrész vízzel felhígítjuk és a 105 préselendő aprított anyaghoz keverjük. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatoisítási módja, melyre jellemző, hogy a megőrölt keményítőlartahnú anyagot vízben szüzpendáljuk, a szuzpeuziőhoz ná- 110
