130699. lajstromszámú szabadalom • Befecskendezéses belső égésű erőgép

£. 13 0 69 9. fecskendezés a közlekédőnyílásnak csupán e kisebb terheléshez igazodó kisebb szakaszán keresztül történik, úgyhogy tehát a közlekedőnyílás ama szélessége, amelybe a 5 tüzelőanyagot fecskendezzük, a terheléssel arányosan változik. A befecskendezés a közlekedőnyílás szélességének csupán egy részén, a gyújtószerkezet közelében megy mindenkor véghez, úgyhogy a közlekedőnyílás ama 10 része, amelybe a teljesnél kisebb terhelés esetén tüzelőanyagot nem fecskendezünk, a közlekedőnyílásnak mindenkor a gyújtószerkezettől legtávolabbi szakaszát alkotja. A közlekedőnyílás mindenkor hasznosított 15 szélességét tehát a gyujtószerkezettől mérjük. A befecskendezett tüzelőanyag sugara szélességének szabályozása pl. történhetik olyan forgatható befecskendezőszerkezettel, melynek egyetlen furata van, mely a 20 tüzelőanyag befecskendezése közben a fecskendezést a közlekedőnyílásba akként végzi, hogy a tüzelőanyagot előbb az égési tér hossztengelyvonalára merőleges síkok közül abban a síkban végzi, mely a gyuj-25 tószerkezethez legközelebb van, majd a befecskendezést azokban a síkokban hajtja végre, amelyek a gyujtószerkezettől mind távolabb helyezkednek el, úgyhogy teljes terhelés esetén a tüzelőanyagot csakis a be-30 fecskendezés végén juttatja a közlekedőnyílás ama részébe, mely a gyujtószerkezettől legtávolabb van. A teljesnél kisebb terhelés esetén, amikor tehát a tüzelőanyag befecskendezése a közlekedőnyílásnak csu-35 pán egy részén keresztül történik, az égési tér hossztengelyvonalára merőleges síkok közül ama sík, amelybe a tüzelőanyagot a befecskendezés végén juttatjuk, szintén a gyujtószerkezettől legtávolabb van, a köz-40 lekedőnyílás szélességének ama része pedig, amelybe ez esetben tüzelőanyagot nem fecskendezünk, a gyujtószerkezettől még távolabb van. A tüzelőanyag befecskendezése azonban 45 fordított irányban is végbemehet úgy, hogy a befecskendezés a gyujtószerkezettől legtávolabbi ponton kezdődik és innen a gyújtószerkezet felé mindinkább közeledik, amikoris tehát a befecskendezés nem a £0 gyujtószerkezettől távolodóan, hanem ahhoz közeledve megy végbe. Ez az eljárás különösen ajánlatos az esetben, ha nem gyújtógyertyát, hanem izzószerves gyújtást alkalmazunk. Az e célra különösen alkal-55 mas befecskendezőszerkezetet azonos keltezésű, 368.008. számú olasz szabadalmam leírása ismerteti. A befecskendezés sajátos módját több furattal ellátott és nem forgatható befecskendezőszerkezettel is megvalósíthatjuk, 6J amikoris az egyes tüzelőanyagrészsugarak iránya mindenkor változatlan marad és a befecskendezés szélességének szabályozására e furatok közül többet vagy kévesebbet nyitunk, illetve zárunk, mely esetben 65 tehát a teljes terhelés esetén a tüzelőanyagot valamennyi furaton, a legkisebb terhelés esetén pedig a legkisebb számú furaton keresztül fecskendezzük be és itt is minden terhelésnél a gyújtószerkezet közeié- 70 ben tüzelőanyagot mindenkor befecskendezünk. A találmány szerint tehát minden terhelési fokozaton az égési térbe mindenkor a teljes levegőmennyiséget toljuk át, úgy, 75 hogy az égési térben a legkisebb terhelés esetén is jelen van az a légmennyiség,, mely a teljes terhelésnél való elégéshez szükséges. Mindegyik tüzelőanyagrészsugár a befecskendezés pontjával szemközti helyen a 80 közlekedő nyílás falazatát éri és az e pontnak megfelelő, az égési tér hossztengelyvonalára merőleges síkban keringőmozgást végez, ebből a síkból tehát nem tér ki, hanem a friss levegővel ebben a síkban kéve- 85 redik. Annak folytán, hogy a tüzelőanyagrészsugár mindenkor csupán egyetlen, az égési tér hossztengelyvonalára merőleges síkban keringőmozgást végez, a szomszédos, a gyujtószerkezettől távolabbi, az égési 90 tér hossztengelyvonalára merőleges síkokban levő levegő a tüzelőanyaggal nem keveredik. A teljesnél kisebb terhelés esetén tehát az égési térnek csupán a tüzelőanyagsugarakkal bepásztázott szélességében 95 megy friss levegő és tüzelőanyag között keveredés végbe, míg az égési térnek a tüzelőanyagsugarakkal be nem pásztázott, többi övezetében keveredés nincs, hanem itt csupán friss levegő van jelen. Azzal, 100 hogy nem teljes terhelés esetén az égési gázok és a friss levegő ilyeri rétegeket alkot, elérjük azt, hogy a tüzelőanyag mindenkor csupán olyan levegőmennyiséggel keveredik, mely a tüzelőanyag és friss le- 105 vegő közötti legkedvezőbb keverési arány létesítéséhez szükséges, ellenben biztosan elkerüljük azt, hogy a tüzelőanyag a szükségesnél nagyobb levegőmennyiséggel keveredjék, ami a keverék gyúlási képességét 110 és ezzel az erőgép hatásfokát csökkentené. Az égési térben tehát égési gázokból és friss levegőből való rétegképződés megy végbe, mi mellett az égési gázok, a minden-