130652. lajstromszámú szabadalom • Építőelem, kiváltképen hűtött helyiségekhez
2 130652, lel szemben, kiváltképen vízgőz diffúzióval szemben Való tulajdonságaik tekintetében, meghatározott előírások szerint, egymással összhangba kell hozni. A külső burkolatot 5 pl. nem alakíthatjuk ki igen tömör anyagból, pl. közönséges betonból, mert ekkor a falban számos, aránylag széles, melegvezető híd keletkezne, amelyeken izzadási víz csapódhát le, továbbá az effajta tömör 10 anyag a nedvességet, kapillárisán va.gy gőzdiffuzió révén, mindig képes felszívni, mely nedvesség azután igen nehezen, párolog el. Az építőelem burkolatához és a szige-15 telő töltethez alkalmazott anyagok tulajdonságainak helyes megválasztásakor a téglába esetleg diffúzió révén elkerülhetetlenül behatoló vizet, a töltőanyag szempontjából, akként tehetjük ártalmatlanná, hogy 20 a külső —a— burkolatot oly munkaanyagból alakítjuk ki, mely megfelelő szilárdság mellett nagymértékben likacsos, tehát számos, mintegy 0.5—1 mm. és efölötti átmérőjű likacsot és közbülső teret tartalmaz. 25 Ha a —b— szigetelőtöltethezj oly anyagokat választunk, melyek fínomlikacsos szerkezetűek vagy tömörebb likacsfalaik vannak és egyébként erősen vizet taszítók, akkor pl. az 1. ábra szerint kialakított fal 30 nem vehet fel nagymennyiségű nedvességet. Durva üikacsú építőanyagoknál ugyanis hőmérsékletkülönbség esetében a víztartalom, a melegárammal együtt, a melegebb helyekről gyorsan a hidegebb helyekhez Ván-35 dorol, tehát elég hamar a fal belső felület téhez jut, ahonnét a hűtött térben elpárologhat. Az effajta téglák burkolataként igen alkalmasak likacsos, könnyű betonok, durván 40 szemcsézett horzsakőbetonok és hasonlók. Szigetelőtöltetként parafalemezeket, műhabanyagot és hasonlókat alkalmazhatunk. A téglában elrendezett szigetelőtöltetet lehetőleg nedvességálló —c— bevonattal is 45 burkolhatjuk akár akként, hogy a sziger telőtöltetet folyékony bitumenba mártjuk vagy hogy vizén át nem eresztő papírba burkoljuk, vagy a burkolórész üregét szurokkal kimázoljuk, amit vázlatosan a 2. 50 ábra szemléltet. A helyiségek sarkaihoz a 3. ábra szerinti, külön kialakított —d— sarokelemeket alkalmazzuk, úgy, hogy közvetlenül átmenő vakolási hézag nem keletkezik vagy pedig, 55 a 4. ábra értelmében, önmagában ismert módon, a vakolási házagokba vékony, pl. parafából való —e— szigetelőlemezeket helyezünk. E rendszabály ott is célszerű, ahol az effajta építőelemek egyéb fajtájú építőanyagokkal érintkeznek. g0 Egyes célokra előnyös, ha a találmány szerinti építőelemeknek nagy felületei közt a külső —a,— burkolatban nincs merőleges összekötésük, tehát nincsenek hidak, mert ezek a hovedő hatást, ambar csekély mér1 - 65 tékben, de mégis gyöngítik. Ebben az esetben a hídfelületeket kis keresztmetszetű összekötő tagokkal pótoljuk. Eme összekötőtagokat többnyire jólvezető fémből kell kialakítanunk. A hővé- 70 zető keresztmetszet csökkentése azonban hővezető összekötőtagok számának növelésével szemben túlsúlyba jut. Különösen előnyös kiviteli mód, ha a rajzon szemléltetett összekötőtagokat, lényegileg, csupán 75 húzási igénybevételre szerkesztjük és a hátsó és elülső —a— védőrétegnek a —b— szigetelőréteggel szemben való eltolódását utóbbinak durva felülete révén) akadályozzuk meg. Ekként pl. az 5. ábra értelmé- 80 ben a szilárd külső —a— rétegeket vékony —f— dróthurkokkal köthetjük össze, ame- *" lyek a —b— szigetelőlapon áthatolnak. Azzal, hogy a szilárd —a— rétegeket a durva —b-— szigetelőrétegre szorítjuk és hogy 85 a külső rétegek felületei pontosan a szigetelőrétegek felületén lévő mélyedésekbe illenek, amennyiben azokat pl. betonszerű anyagnak a szigetelőrétegre öntésével alakítjuk ki, az —a— rétegek lazulása és el- 90 tolódása lehetetlen. A szigetelőréteg emellett az építőelem egész felületére terjedhet, úgy, hogy az összekötő hidakat teljesen elkerüljük. Az —a— rétegeket tehát oly vastagra és szilárdra alakíthatjuk ki, 95 hogy jelentős terhelést vehetnek fel, anélkül, hogy káros hővezető hidak keletkeznének. w A 6. ábra értelmében összekötő dróthurkok helyett —g— drótszövetet használunk, 100 melyet ebben az esetben a —b— szigetelőtöltet körül fektetünk és a —h— helynél vékonyan lesimítunk. A 7. ábra oly szigetelőlapot szemléltet, felülnézetben, melynél két egymást keresz- 105 tező —i— drótabroncsot alkalmazunk, melyek ebben az esetben a —b— szigetelőlemezen szintén áthatolnak és a nem szemléltetett —a— rétegekbe vannak öntve. Az összekötőtagok alakja, valamint azok 110 *•*
