130650. lajstromszámú szabadalom • Hó- és terménylapát és eljárás az előállítására
Megjelent 1942. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 130650. szám. X/ia. (VlII/i.) osztály. — A. 45S8. alapszám. Hé- és terménylapájt és eljárás az előállítására. Anders Ottó kereskedő, Budapest. A bejelentés napja: 1942. évi január hó 31. A jelenleg ismert hó- és terménylapátok nyelét és lapátrészét nyers keményfából egy darabból faragják ki. Az előállítás háziiparilag, aránytalanul nagy, közel 70%-os 5 fapazarlással történik. Ezt a háziipart túlnyomórészt Erdélyben és a Felvidéken, az erdőkben űzik. A fa, főként azokban az erdőkben, ahonnan a lakott helyekre való szállítása, — megfelelő közlekedési eszkö-10 zök hiányában, — körülményes és költséges, rendkívül olcsón szerezhető be. A nagy fapiazarlás ellenére hó- és terménylapátok a háziiparban olcsóbban állíthatók elő, mint szakmunkásokkal, faipari 15 gépekkel, mivel a házüparban nyers keményfát dolgoznak fel, mely a termelés helyén olcsó és a nyers keményfa lényegesen könnyebben, gyorsabban munkálható meg, mint a nagy költséggel az ipari közpon-2o tokba beszállított száraz keményfa. A háziipari előállítást a mellékelt rajz 1—3. ábráival kapcsolatban ismertetjük. A hó- és terménylapát készítésével foglalkozók az élő fát az erdőben megveszik, 25 télvíz idején, amikor a fáíjan a legkevesebb a nedvesség, legallyazzák, a közel hengeralakú vagy csonkakúp-aliafcú —1— törzset ismert módon a tőrésznél való átfűrészelés után kidöntik, a helyszínén az eredimény-30 vonalakkal jelzett —2—síkokban szétfűrészelik. A szomszédos —2— síkoknak egy mástóli távolsága a teljes lapáthosszal egyenlő. Az ilymódon szétdarabolt törzset a 2, ábrán —3— eredményvonalakkal jelzett síkokban a —4— lapokká hasítják. A 35 hasítások következtében, — a farostok szabálytalanságaitól függően, — szabálytalan alakú, fölül keskenyebb, alul szélesebb vagy fölül szélesebb, alul keskenyebb —4— lapok keletkeznek. A szomszádos hasítási sí- 40 kok egymástóli távolsága a lapát teljes vastagságánál nagyobb. A —4— lapokból a 3. ábrán látható módon a hó- és termény- : lapátokat kiszabják, a szomszédos lapátokat a —23— eredményvonalak mentén 45 egymástól hasítással elválasztják és különkülön, a szokásos alakra kifaragják. A nyers fát, még megszáradás előtt könnyen, ^ gyorsan lehet faragni. A 3. ábrán a vonalkázásokkal jelölt —22— részek mint hul- 50 ladékok veszendőbe mennek, iletve csak tüzelésre használhatók fel. A hulladékok menyiségét növeli az a körülmény is, hogy ;. még a legszabályosabban nőtt fatörzseken belül is repedések, csomók vannak, amelyek 55 a szomszédos részekkel együtt hulladékba kerülnek, mivel azokat lapátokká nem lehet feldolgozni. A hulladék mennyiségét az a körülmény is növeli, hogy a —4— lapok különböző szélessegűek és így szabványos 60 méretű hó- és terménylapátok kiszabásakor a lapok szélein is fel nem dolgozható részek maradnak vissza. A hó- és terménylapátok készítésénél a háznparoisnak arra is figyelemmel kell 65 lenni, hogy a fa rostjai lehetőleg a nyél hosszirányában és a lapátrész síkjába kerüljenek, mivel különben úgy a nyél, mint