130211. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mélyhúzható bádogoknak nemesíthető alumíniumötvözetekből való előállítására

2 130211. való izzításkbr általában 1/4—1 óra az izzítás ideje. Célszerű, ha nem dolgozunk egy óránál hosszabb izzítási idővel. Légkemencékben vagy áramló levegővel dolgozó ke-5 niencékben hosszabb időkkel dolgozunk', mint a sófürdőben, Sófürdő alkalmazása azonban előnyös, mert ebben a hőkicscrélődés gyorsabban és biztosabban megy végbe. 10 Különösen célszerű, ha a bádogok előállításakor az előizzítást önmagában ismeretes hideg hengerléssel kötjük össze. Az eljárás kívánt hatása bekövetkezik, ha a hideg kihengierlós foka körülbelül 10—50%, 15 különösen előnyös azonban, ha a kihengerlés foka az xitolsó szúrásnál 10 —-25%-ig terjed. A találmány értelmében tehát az előizzítást még nem nemesített anyagon végez-20 Ziük, amelyet az utolsó hideg szúrásban 10—25<>/o mértékben hengereltünk ki. A találmány az alábbi példák kapcsán magyarázzuk, Oly nemesíthető alumíniumötvözetből, 25 amely 4,3% rezet, 0,7% magnéziumot, 0,2% mangánt, maradékban alumíniumot és adalékként egyenként körülbelül 0,3% vasat és szilíciumot tartalmazott, öntecseket készítettünk, majd ezeket az öntött tömböket 30 szokásos módon préseléssel és melegen való hengerléssel, körülbelül 6 mm vastagságú előhengerelt lemezekké alakítottuk. Ezeket az előhengerelt lemezeket közbenső izzítások beiktatásával 1 mm vastagságú bádo-35 gokká úgy hengereltük ki, hogy az utolsó szúrásban a hideg kihengerlés foka 45% volt. Ezután a bádogok egy részét azonnal nemesítettük, egy másik részét azonban előzően a találmány értelmében 350 C°-os só-40 oldatban 20 percig izzítottuk és csak azután nemesítettük. Ezután a nemesített bádogokból kúpos szakító, pálcákat készítettünk és a szokásos ékhúzási próbáknak vetettük alá, vagyis a nemesített próbapálcá-45 kat elszakítottuk, újból nemesítettük és elszakítottuk és harmadszor is nemesítettük és elszakítottuk. A rúd szakadása helyén kapott felület simaságából, illetőleg érdességéből a szemcsenagyság megítélhető. Az 50 előizzítással nem kezelt bádogokból vett próbák már a második nemesítő kezelés után igen durva szemcséjűek, míg az előizzított bádogból vett próbák hatszoros nemesítés után is még éppen csak egy ke-55 vésse érdes felületet mutatták. A második kísérletsorozatban készült 1 mm vastag bádogokat, amelyeket az utolsó hideg szúrásban körülbelül 45%-ra hengereltünk ki, egy óra hosszat 300, 340 ós 380 C° mellett sófürdőben izzítottunk. Az elő 60 nem hevített próbák szemcsézicte már a második nemesítés után újból igen durva volt. A 300 C°-nál előizzított próbák már a második nemesítés után szintén durva szemcsézetet mutattak, úgyhogy ez az anyag 65 sem volt mélyhúzási célokra felhasználható. Viszont a 340- és 380 C° hőmérsékleten előizzított próbák a második nemesítés után még teljesen finom szemcsét mutattak. Hatszoros nemesítés után a 380 C°-on 70 előizzított próbák szintén oly durvák voltak, hogy mélyhúzási célokra nem jöhettek számba. Viszont a 340 C°-on előizzított, próbák csak egészen kicsiny szemcsedurvulást mutattak, amely oly gyenge mérté- 75 kű volt, hogy a további megmunkálási nem befolyásolta. Ugyanebből az ötvözetből készült bádogokkal harmadik kísérletsorozatot is végeztünk. Ezeket, a .'bádogokat az dőizzí- 80 tás előtt hidegen különböző mértékben hengereltük ki. Az utolsó hideg hengerlés foka 0 ós 50% között, volt. Eközben kitűnt, hogy az előizzított próbák hatszoros nemesítés után mindig a jobb szövetszerkezetűek vol- 85 tak, és hogy különösen finom szemcséjük azoknak a próbáknak volt, amelyeket csak 10-, illetőleg 20%-ra hengerellünk ki és izzítottunk elő. Mint fent már említettük, a találmány 90 szerinti eljárásnak elsősorban azoknál a nagy szilárdságú nemesíthető •alumíniumötvözeteknél van különös jelentősége, amelyek a DIN 1713. számú szabványlapon megadott Al-Cu-Mg-alumíniumötvözetek- 95 hez tartoznak, vagy ezekhez számíthatók és pedig különösen akkor, ha a mangántartalom kicsiny, tehát körülbei ül 0,4 % alatt van, vagy ha az ötvözet mangánt egyáltalán nem tartalmaz. A fent megadott és too 320—380 C°-ig terjedő hőmérsékletek esetén az előizzítás ideje körülbelül 1/4—-1 óra, mangánmentes ötvözeteknél 1/4 óránál is kevesebb. Ezek az aránylag rövid izzítási idők gyakorlati üzemben kívánatosak . és 105 alkatrészek előállításakor jól használhatók. Nagy betétek esetében azonban nehézségeket okoznak, mert ily rövid idő alatt a betét valamennyi részének egyenletes felhevítése már nem biztosítható és így a ki- no vánt eredmény sem áll be a kívánt biztonsággal. További kísérletekből megállapítottuk, hogy nemesíthető • Al-Cu-Mg-alapú, a DIN