130116. lajstromszámú szabadalom • Rakott kondenzátor
Megjelent 1942. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 130116. szám. VII/j. osztály. — L. 8452. alapiszám. Rakott kondenzátor. C. Lorenz Aktiengesellschaft, ßerlin-Tempelhof. A bejelentés napja: 1941. évi július hó 12. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi július hó 17. Hogy nagy mértékben terhelhető, szilárd dielektrikumos, pl. kerámiai anyagú kondenzátorok előnyeit kihasználhassuk nagy kapacitásértékek létesítésére is, ame-5 lyeket rendszerint vezető és dieíektromos rétegek egymásrarakása útján érünk el, gondoskodnunk kell a rakás kielégítő hűtéséről. E célból ismeretes a kerámiai anyagú egyes elemeknek oly köztarlók beik-10 tatása melletti összeállítása rakott egységgé, amely köztartők lehetővé teszik levegő áramlását az egyes elemek közölt. Ez úton azonban, a tapasztalat szerint, nem lehet azt a megLerbelhetőségel el-15 érni, amellyel az egyes elem maga rendelkezik, ha nincs káros hevítésnek kitéve. Ily kondenzátorokat csak hűtőlemezek segélyével lehet kielégítően hűteni, azonban ezeknek alkalmazása bizonyos hátrá-20 nyokkal jár. Ez esetben ugyanis a szilárd dielektrikumnak a levegőénél nagyobb átütési szilárdságát vagy egyáltalában nem, vagy csak korlátozott mértékben lehet vékony dielektromos rétegek létesítésié ér-25 dekében kihasználni és evvel a felületre vonatkoztatva nagy kapacitásértékeket elérni, mert a vezető hűtőlemezekkel meghosszabbítóit kondienzátorfegyverzetak túlnyúlnak a dielektromos rétegeken. Ezt a 50 hátrányt bizonyos mértékben kiegyenlíthetjük ugyan úgy, hogy az egyes hűtőlemezeket keskeny derékszögű négyszögalakú zászlóként alakítjuk ki s a rakásban egymásra következő ily zászlódat kereszi5 tezzük egvmásisa', úgyhogy a .levegődielektrikum körzetében különböző potenciálú vezetőrészek nem kerülnek közvetlenül szembe egymással, de tekintettel az egyoldalú lemezalakításra ez az elrendezés sem jelenti a lehető legjobb hűtés 4 feladatának' teljes megoldását. A csatolt rajz 1. és 2. ábráján latható hasábalakú vagy hengeres kerámiai anyagú lemezek alkalmazása sem jár a legjobb eredménnyel. Az 1. ábra szerinti le-4 mez alkalmazásával kapcsolatos villamos viszonyokat a 3. ábra szemlélteti. Ennek a lemeznek aránylag jó nyomási szilárdsága van, míg a 2. ábra szerinti, átütés ellen védő dudorral ellátolt lemez nem alkalmas a 5 dielektromos rétegeknek és a hűtőlemezeknek egymásranyomása okozta nyomásfeszültség átvitelére. A dielektromos 4 lemeznek a 7 szimmetria vonalak tói és az 5 hűtőlemeztől ha- 5 tárolt felét a 3. ábra metszetben mutatja. Az 5 hűtőlemez villamosan össze van kötve a G fémf egy vérzettel, mégpedig vagy egy rugózó összekötőkengyel útján, vagypedig úgy, hogy a 6 fémfegyverzet átterjed a 9 5 felületre is s így közvetlenül érintkezésbe kerül az 5 hűlőleniezzel. eí a levegő'dielekk tromos állandóját jelenti, e2 pedig a kerámiai anyagú lemezét, amely jóval nagyobb er iiél. 1, 2 és 3 egyező potenciálú pontok- 6 tói meghatározóit fehlte tek. Ismeretes, hogy az ezekre a potenciálfelületekre merőler ges erővonalaknak a szilárd dielektrikum közelében olyan alakjuk van, mintha a nagyobb dielektromos állandójú dieleklrir 71
