130116. lajstromszámú szabadalom • Rakott kondenzátor

2 130116. kuni magához szívná őket. Az ábrán egy ilyen jellegzetes erővonalat a szaggatott 10 vonal jelez. A potenciálvonalaknak az erő« vonalak eme alakjának megfelelő alakit» 5 lását az 1, 2, 3 felületek szemléltetik. Eb­ből nyilvánvaló, hogy a lemez 8 szélének közelében fokozott potenciálesés létesül, minek folytán itt szikrázás veszélye áll fenn. Ezt az elméleti fejtegetés útján nyert 10 megállapítást a gyakorlati tapasztalat min­den tekintetben igazolja. Ha ezt a hátrányt, amely a kondenzá­tornak feszültséggel való terhelhetőségét erősen csökkenti, a lemez szélének az erő-15 vonalak alakjához szabott alakítása útján akarjuk megszüntetni, úgy a 4. ábra sze­rinti megoldáshoz jutunk. A dielektromos lemeznek ez esetben megszabott görbületű homorú széle van,- minek folytán a hűtö-20 lemezek közötti potenciálfelületek a le­vegőből a szilárd dielektrikumba való át­menet helyén megközelítőleg párhuzamos síkúak maradnak. Ezt a rendszabályt azonban gyakorlatilag nem lehet alkalmiaz-25 ni, mert a dielektromos lemez kiugró széle nem alkalmas a kondenzátorrakás összeszorításához szükséges nyomás átvi­telére, mivel a lemez széle könnyen ler törhet a 8 vonal mentén. 30 A találmány egyszerű módot mutat arra, hogyan lehet a dielektromos lemez me­chanikailag legkedvezőbb alakítása mel­lett az egyező potenciálú pontoktól meg­határozott felületek alakját úgy befolyá-35 solni, hogy a szilárd dielektrikum szélén nie keletkezhessek semminemű szikrázás. A 3. ábrábóvl! láthat«, hogy a potenciáli­felülelek a lemez vékonyabbik részében közelednek egymáshoz s hozzásimulnak 40 a 7 középvonalhoz. Ebből következik, hogy erősen eső irányt követnek, amelynek a szimmétriavonallal alkotott Wr szöge el­lenkező nyílású avval a Wx szöggel, ame^ lyet a potenciálfelületnek a levegőből a 45 szilárd dielektrikumba való átmenete he­lyén emelkedő iránya alkot a szimmetria­vonallal. A találmány szerint a potenciál­felületek lalakját a levegőből a szilárd di­elektrikumba való átmenetük helyén av-50 v|al befolyásoljuk, hogy azt a völ­gyeit 6 felületet, (amelynek mentén ai dielektromos lemez vékonyodik, any­nyira közel visszük a lemez széléhez, hogy a potenciálfelületek ellenkező hatású alak-55 változ|ájs|a a különböző dielektrikumokat el­választó felületen és a völgyeit lemezrá­szen át a térnek azonos pontjaira találjon s így a potenciálesés a levegő alkotta di­elektrikum széle mentén ne sűrűsödhessék össze. A potenciálfelületeknek a találmány se- 60 gílségével elért alakját az 5. ábra szemlél­teti. Az itt ábrázolt lemez szélének alakja a nyomás átvitele szempontjából még jobb a 3. ábra szerintinél, amennyiben a lemez széle kissé domborított. A fenti fejtege- 65 lésekből következik, hogy a találmány még ilyen domborított szélű lemez alkalmazá­sát is lehetővé teszi, bár ez a potenciál­vonalak alakját még kedvezőtlenebbül be­folyásolja, mint a 3. ábra szerinti hengeres 70 homlokfelület', mert a potenciálfelületek­nek ezt az alakváltozását is ki lehet küszö­bölni avval, hogy a lemez völgyeit részé­vel egészen a —d— távolságra közelítjük meg a lemez szélét. 75 A találmány szerinti rendszabály alkal­mazása nem gátol a lemez völgyeit részé­hez csatlakozó belső lemezrész vastagságá­nak tetszőleges megválasztásában, mint az 5. ábra a, b, c méretei jelzik. 80 Szabadalmi igénypontok: 1. Rakott kondenzátor, amelynek egyes ele­meit kétoldalt elektródával fedett, merev anyagú dielektromos lemezek alkotják és amelynek az egyes elemek közé helye- 85, zett párhuzamos síkú fémes hűtőlemez zeit maguktól az egyes elemektől átvitt nyomás rögzíti és köti villamosan ösz­sze a velük szomszédos elektródákkal, (amlelyre jellemző, hogy a dielektromos le- 90 mezek mindkét oldalán a lemez szélé­vel párhuzamos és egymás tükörképét alkotó csatornaalakú mélyedés van.; amelynek felülelét az elektródához tar­tozó fémréteg borítja, s amelynek tá- 95 vols ága a lemez szélétől akkora, hogy a hűtőié mezek közötti egyező potenciálú térbeli pontoktól meghatározott felüle­tek a dielektromos lemez széle szorn^­szédságában is megtartsák egymástól 100 való távolságukat. 2. Az 1. igénypont szerinti kondenzátor kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a dielektromos lemezek széle domború. 3. A 2. igénypont szerinti kondenzátor ki- 105 Viteli lalakja, melyre jellemző, hogy a di­elektromos lemezek széle egy középső hasábalakú vagy hengeres részből és egy-egy ehhez kétoldalt csatlakozó, ki­felé vékonyodó gúla- vagy kúpalakú no részből van összetéve.

Next

/
Thumbnails
Contents