130090. lajstromszámú szabadalom • Rostanyag és eljárás annak előállítására
4 130090. kacsos rost lemezek előállítására felhasználható. Ha.pl. szalma kezelésénél annyi savat adunk hozzá, hogy egy-kettő pH-értéket 5 érünk el, akkor olyan anyagot kapunk, mely annyira meg van lágyulva, hogy még uIán őrlés nélkül is papiros, vagy karton előállítására felhasználható. I-nél kisebb pH-éiiékeknél a roslbonlás igen rövid idő-10 re korlátozandó, mert különben rendszerint nem kapunk hasznavehető rostanyagot. Ugyanis a kapó ti anyag a rost bontásnál széttöredezve olyan állapotúvá válhat, hogy a papiros készítéshez már fel nem 15 használható. Met haiiikai kezelés közben a :Z anyag netlvességlarlalma természetesen elég tág ha bírok közölt változhat. Ha lúlcsckély nedvességtartalommal dolgozunk, nehéz asiav-2) oldatol az anyagban kellően eloszlani. Másrészt a mechanikai megmunkálás is megkövetel bizonyos kis mennyiségű nedvességei, a mechanikai energia ugyanis hővé alakul ál, minek következtében a nédves-25 ség egy része elpárolog és ezzel elejét veszi a mechanikai roslbonlo szakaszban az anyag káros hőemelkedósének. Ezért a nedvcsséglarlalomnak a száraz állagú roslanyag 1000 kg-ra számílva 2.10 filer alá 30 süllyednie nem szabad Másrészt a nedvességtartalmai, korlátozni is kell, mert, ha sok a víz, akkor a sav lúlhigítolt lesz. Ez gyengíti az oldal behatását a nyersanyagra. A nyersanyag 35 nedvességtartalmának szabályozásánál tekintéllel kell lenni arra a vízre is, mely a nyersanyagnak és az eredeti nedvességnek gőzzel való felhevílésénél a rostbonlóban lecsapódik. Ilykéj) a nedvességnek, bele-40 éri.ve a rostanyag természetes nedvességét, a hozzáadott oldatot és vizet, a lecsapódoll gőzzel együtt, a rostbonlóban nem szabad száraz állagú rostanyag kg-onként 7— 10 kg-ot meghaladnia. 45 Minthogy meghatározóit mennyiségű vegyszer hatása a rostanyag súlyegységére eső mennyiségi öl függ, a hatás az oldal hígításával gyengül. A hígítást tehát úgy kell szabályozni, hogy a kezielés az oldat-50 nak 2—3,5 pH-értéke mellett menjen végbe, s ez az érték mindenesetre 1 és l határok között maradjon. Ha a pH-érték 1—5-n felül van, nem érjük el a kívánt hatást. A savasság fokáL kezelés közben 55 úgy változlaljiik, hogy a kezelés befejezése után a pH-érték növekedése megállapítható. Minthogy az új eljárást 100 C-on felül foganatosítjuk, világos, hogy nagyobb vízmennyiségek jelenléte esetén a hőfelhas?:- 60 nálás nagyobb lesz és ezért a vízmeunyisegél, tekintettel erre is, korlátozni kell. Másrészt a mechanikai rostbontó hatás is csök ken. ha túlsók víz van jelen. Hogyha a nyersanyagot 10—20 órával 65 a mechanikai kezelés előtt telítjük a savoldattal, gyakorlatilag ugyan azo.kal az eredményeket kapjuk, mini hogyha a telítés csak közvetlenül azelőtt történik, mielőtt az anyagot a roslbonlo előinelcgílőjéhe ve- 70 zeljük, feltéve, hogy a leli lés egyenletes. A sav hálása az anyagra, nemcsak a hőmérséklettől, hanem a hevítés időtartamától is függ. Ezért a mechanikai roslhonlásl előmozdító kémiai behatás csak akkor ér- 75 vényesül, ha a ros Lánya got a telítés után az oldallal együtt a roslbonlóban fel hevítjük. Kezelés közben kevés sav használódik fel. Ha csak annyi savat adunk a nyersanyaghoz, amennyi teljesen felhasználódik, 80 a kezielés hálrány nélkül néhány perccel meghosszabbítható, bár még ebben az cselben is számolni kell a magas hőmérsékletnek a roslanvagra gvakoro.ll elbontó hálásával. * ' 85 Ha viszont savtöbblet áll fenn, a kezelési időt korlátozni kell, mert akkor a roslanyag lúlnagy mérvű elbontása következhetnék be. Ennélfogva a rostbonlóban kezelési időtartamot és a roslanyag savassá- 90 gát 'egymással pontosan arányba kell hoznunk. A behatás lehal a kezelési időnek a változtatásával szabályozható, mialatt az anyag a magas hőmérséklet hehalásánajk van kitéve. Rendszerint 20 mp 2 percnyi 95 kezelési idő elegendő: de ne [erjedjen 2—3 percen lúl, főleg, ha erős savakat, pl. mini kén-, só-, vagy salétromsavat használunk. Ha az eljárást korlátolt mennyiségű gyenge savakkal, vagy savanyú sók oldataivá! 10° foganatosítjuk, akkor a kezelést 10 percre meghosiszabbí (hatjuk. A feltalált új eljáráshoz kénessavat is használhatunk. Szalmát tehát S02 tartalmú oldattal itathatunk, mely a szalma száraz 105 súlyára vonatkoztatva kb. 1% S02 -t larlalmaz. Amikor az áülaloll anyagól a zárt roslbonlo készülékben a felhevített gőzkörnyezetbe visszük, az elpárolgó' S02 gáz az összenyomást a gőznyomáson túl teli- 110 tett gőznek megfelelő nyomásig fokozni fogja. Erre tekintettet kell lennünk, amikor a rostbonlóban a hőimérséklelel a
