129852. lajstromszámú szabadalom • Nagyfrekvenciás rezgések erősítésére való elektroncső
Megjeleni 1942. évi július hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 129852. szám VII/j. osztály. — P. 9925. alapszám. Nagyfrekvenciás rezgések ©rőítésére való elektroncső. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég, Eindhoven-ben (Németalföld). A bejelentés napja: 1941. évi január hó 7. — Németországi elsőbbsége: 1939. évi augusztus hó 7. A találmány oly elektroncső, amely katódából, anódából és legalább két közöttük levő rácsból áló elektródarendszert tartalmaz. A találmány célja, hogy e csö-5 veket igen nagy frekvenciájú rezgések erősítésére különösen alkalmassá tegye. Az erősítőcsövek bemenőcsillapításia igen nagy frekvenciák számára zavaróan nagy, aminek egyik oka, hogy az elektronok fu-10 tóidői a rákapcsolt rezgés periódusához képest már nem elhanyagolhatóan kicsinyek. E futóidők következtében a csőben az egyes áramok és feszültségek között járulékos fáziseltolódások lépnek fel. 15 A vezérlőrácsáram ennek révén a vezérlőrácsfeszültséggel közösfázisú komponenst kap, úgyhogy a bemenőcsillapítás növekedik. Ezt a tényállást még rész'e'.eiebben az 1. 20 és 2. ábra kapcsán magyarázzuk meg. Az 1. ábra nagyfrekvenciás erősílőcső egy részét tünteti fel, mégpedig a k kálódat, gx vezérlőrácsot és g2 árnyékolórácsot. A gt -hez csatlakozó vezetékbe nagyírekvenciá-25 jú Yg{ elektromotoros erő van iktatva; e váltófeszültség következtében az i^, ig, és ig2 áramok a katóda-, vezériőrács-, illetve árnyékolórácsvezetéket járják át, még az esetben is, melyben a hideg csőkapacitá-30 sokat tekintetbe nem vesszük. Az 1. ábrán látható, hogy ig, = % — ig2. E váltóáramok Vg, -gyei fázisban nincsenek. Elméletileg adódik, hogy nem túlságosan nagy frekvenciák, esetén, i^ fázisösszege <pjc = (—0.20 co T kg, ) és ig2 fázis összege 35 9 92 =(— O.36c0^kgi _|«>*g g 2 )- Itt A2 kg, az elektronok futóideje a katódától a vezéri őr ácsig, ^g^ az elektronok futór ideje a vezérlőrácstól az árnyékolórácsig, míg co = 2 TI v, ahol v a frekvencia. A 40 2. ábrán az %, ig2 és ig, vektorokat Vg,-hez képest tüntettük fel; látható, hogy ig,-nek oly komponense vari, amely Vg,gyel fázisban van (aminek következtében tehát csillapítás adódik) és annál nagyobb, 45 minél nagyobbak % és ig2 fázisszögei. Kézienfekvő tehát, hogy T g, g2 -t és fkg, -«et csekéllyé kell tennünk, hogy ekként kis bemen őcsillapítást kapjunk. Ha d^g, a katóda-vezérlőrács-lávolság, dg,g2 a vezérlő- 50 rács-árnyékoló rács-távolság, Vg2 az árnyé•kolórács potenciálja és Vs a vezérlőrácsfelület közepes potenciálja, akkor d^j dgi g 2 T kg, 77="-sei és i„,q, T/T; vei arányos; az a követelés, hogy ^g^-t és T kg,-et kicsinnyé tegyük, tehát oda irányul, hogy d g, g2 -t ás dj^-et kicsinnyé kell tennünk. Ámbár ez nem túlságosan rövid hullámhossznál (pl. 5 m esetén) ked- 60 vező eredményeket adott, igen nagy frekvenciáknál (1 nnen alul) nagy nehézségek adódnak; a tekintetbe jövő távolságok túlságosan kicsinyek ahhoz, hogy azokat műszakilag megvalósíthassuk. 65
