129852. lajstromszámú szabadalom • Nagyfrekvenciás rezgések erősítésére való elektroncső
2 129852 Hogy mégis igen nagy frekvenciák erősítésére nem nagy bemenőcsillapítású csöveket készíthessünk, a találmány szerint igen nagy frekvenciájú rezgések erősíté-5 sere való elektroncső eliektródarendszerét, amely legalább egy vezérlőrácsot és árnyékolórácsot tartalmaz, amelyek a katódához legközelebbi és az arra következő elektródát alkotják, úgy méretezzük, hogy 10 az első és második vezérlőrács közötti távolság és a katóda és első vezerlőráos közötti távolság aránya legalább 10:1. A találmány szerinti cső működését a csillapítások tekintetbevételéte! magyaráz-15 hatjuk meg. \ 2. ábrán látható, hogy növekedő frekvenciával ig, előre sietése Vg,-hez képest egyre csökken és elégségesén nagy frekvencia esetén vissza is maradhat. Ez 20 ábrán továbbá felismerhetjük, hogy ig,nek pozitív Ohm-féle komponense (tehát csillapítása) van, ha ig, fázisszöge 4 90° és —90° között fekszik és negatív Ohm-féle komponense (tehát negatív csillapítása), ha 25 ig, fázisszöge —90° és —270° közölt van. Ez a 3. ábrán látható, ahol az ^ öncsillapítást v frekvencia függvényéhen tüntettük fel. Rendes nagyfrekvenciacsöveknél az a körzet, melyben — negatív vagy 30 kissé pozitív, a jóvá 11 m-en aluli hullámhosszaknál fekszik (szakadozott vonalú görbe). Az elektronok futói-elejének növelésével ez a körzet az 1 m-es hullámhossz közelébe tolódik el. (A 3. ábra teljes vonalú 35 görbéje). Tl^-et igen naggyá tennünk nehéz, minthogy ez nagy d^g, távolságot jelent és nagy katóda-vezérlőrács-távolság következtében a meredekség igen kicsiny. A. találmány szerint ezért a vezérlőrács és 40 árnyékolórács közötti dg, g2 távolságot naggyá, azaz 10-szer oly naggyá tesszük, mint a katóda és vezérlőrács közötti dfcg, távolságot. Ugyanis csupán a vezérlőrács és árnyékolórács közötLi elek-45 Lronfutóidő növelése idézheti elő, hogy a kis öncsillapítású körzet az 1 m^es hullámhossz közelébe tolódik. Minthogy a r kg, és Tg,g2 futóidők a Vg2 és V s feszültségektől függnek, Vg 2 és Vs változtatásával azt a körzetet, melyben 50 a cső használható, lényegesen kibővíthetjük. Minthogy nagyobi) frekvenciáknál még több olv körzet van, melvben — negatív, a feszültség helyes választásával bizonyos haláron felül az összes frekvencia- 55 kat elégségesen erősíthetjük. A találmány szerinti szerkezetet igen előnyösen oly elektroncsövekben alkalmazhatjuk, melyeknek elektródái két részre oszlanak, úgyhogy a csöveket1 ellenütemű 6ü kapcsolásban alkalmazhatjuk. Ez ellenütemű kapcsolás ugyanis az árambevezetőeffektusok révén adott bemenőcsillapítást csökkenti, úgyhogy az ilyen, találmány szerinti csövek, nagyfrekvenciás rengések erő- 65 síiése tekintetében, igen kedvezőek. A 4. ábra találmány szerinti,ellenütemű kapcsolású cső l'oganalosílási példájának vázlata. A vezérlőrács kél g, és g', részre oszlik és e részekre az I rezgőkörnek pl. 70 az antennából származó vezérlőfeszültségét ellentéles fázisban kapcsoljuk. A g2 árnyékö'.órácsra pozitív Yg2 feszültséget kapcsolunk, i\ harmadik g3 rács fogórács, míg az anód a két a és a' része közé II kimenő- 75 rezgőkört kapcsolunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Nagyfrekvenciás rezgések erősítésére való elektroncső, melynek elektródarendszere legalább egy viezérl.őrácsot és 80 árnyékolórácsot tartalmaz, amelyek a katódához legközelebbi és az erre következő elektródát alkotják, azzal jellemezve, hogy az elektród arendszer oly méretezésű, hogy a vezéri őr ács-árny ék o- 85 lórács-távolság és a katóda-vezérlőrácstávolság közötti arány legalább 10 :1. 2. Kapcsolás az 1. igénypont szerinti elektroncsővel, azzal jellemezve, hogy a vezérlőrácsa osztott és a két rész ellen- gj ütemű kapcsolású. 2 rajzlap melléklettel Felelős kiadó: dr. laüomeri SZMElíTNIK ISTVÁN m. Kir. szaD. Dir .J 0 V 0" Nycimdasznvetkezet. Budapest. IX.. Erkel u. 17. Tel.:' 182-278 — Fel vez : Bárányi József
