129627. lajstromszámú szabadalom • Villamos árammegszakító
6 129621 szemben olyan átmérője van, hogy a kontaktus zárása és a (95) kapcsolótér tömítése a (96) és (97) kontaktusok megszakítása után is még egy ideig fennmarad. 5 Az ábrázolt bekapcsolt helyzetben az áram a (98) vezetékből a (97) kontaktuson át a (92) kapcsolórész (96) kontaktusához és a kapcsolórész felső végéből a (91) kontaktuson, a (93) fúvókán és a (103) hang-10 lompítón át a (99) kivezetéshez halad. A (96, 97), illetőleg (91, 92) konlaktushelyek tehát sorba kapcsoltak. Ha a kikapcsolásnál a (92) ka peso lárészt a (104) nyíl irányában lefelé húzzuk, 15 akkor először a (96, 97) kontaktus nyílik. A képződő megszakítás! fény ív a (100) csőbe húzódik és azt az utána következő (101) szigetelő bevonat:, mely töltődarabként a (100) csőbe tolódik, gyűrűs hézagba 20 Szorítja, ahol a (100) és (101) falakkal benső érintkezésbe jut, hogy ezekből a falakból élénk gázfejlődés indul meg. A fejlesztett gázoknak már akkor, amikor a :< (95) kapcsolótér felé áramlanak, a fény-25 ívet oltó hatásuk van. A (92) kontaktusrész vastagílása következtében a fúvóka kapcsolási helye még zárt és tömített, úgyhogy a fejlesztett gázok a (95) kapcsolótérben összegyűlniük és mindaddig ebben 30 a térben maradnak, míg csak a (92) konlaklus (91) ellenkontaktusát elhagyta és második megszakílási fényív képződik, melyet a most (95) kapcsolótérből a fú•>• vókán nagy nyomás alatt kiáramló gázok 35 eloltanak. Gyenge áramok esetében a fényív rendszerint már a fúvókás kapcsolási hely nyitása előtt, a kapcsolócsőben elaludt, úgyhogy ebben az esetben a fúvókás kapcsolási helyen fényív egyáltalában 40 nem képződik. A kapcsoló tehát ilyenkor gyakorlatilag töltőkapcsolőként hat. Ha viszont erős áramok szaki tandók meg, akkor a hatás hasonló az idegen gázzal raíí-; ködtelelt fúvókás kapcsolóéhoz. Ez az d-45 rendezés pedig egészen a legnagyobb teljesítményiekig erős áramok okoz la fényívek oltására különösen jól bevált. A gázfejlesztő szigetelő részek leégése emellett a : lehető legcsekélyebb. 50 Némely esetben célszerű lehet — és ez a törzsszabadalomban ismerteiéit összes kapcsolómegoldásokra is vonatkozik — gyenge áramok okozta fényívek oltásánál járulékosan nyomógázt bevezetni. Ez a nyo-55 mógáz arra is használhatói, hogy velfe a gázfejlesztő szerkezetet fáradt gázoktól és a lényív egyéb égéstermékeitől megtisztítsuk. Annak következtében, hogy a (101) bevonat nagyobb átmérőjű, mint a (92) kapcsolórész, a (95) kapcsolótérben összegyűlt gá- 60 zok nyomása a kapcsolási mozgást gyorsítja, miközben a (101) bevonat felső homlokfelülete dugattyú módjára hat. A 8. ábrán felLünlelelt kapcsolónál a 7. .ábra szerintitől eltérően a fúvókás kap- 65 csolásí .hely nyitása önműködően, a (95) kapcsolótérben uralkodó gáznyomás'ól függően történik. A fúvókaalakú (105) kontaktus szelepleslet alkot, mely a (106) rúgó hálása alatt áll és szelepkúp gyanánt ható 70 (107) ellenkontaktussal működik együtt. Utóbbit a (108) bordák tartják fogva, melyek a csőalakú (2) kapcsolórész hasílékain haladnak ál. A (2) kapcsolórész az ábrázolt bekapcsolt helyzetben a (10,5) fúvókákon- 75 taktust a (107) kontaktusról felemeli, úgyhogy a (2) és (105) fúvókakonlaktust a (Í07) ikon lak tusról felemeli, úgyhogy a (2) és (105) részek között közvetlen áramálmenelel megengedő érintkező kontaktus léte- 80 sül és a (95) kapcsolóiéi- belseje a külső levegővel közlekedik. Ha a kikapcsolásnál a (2) csőkontaklus lefelé mozog, akkor a (105) fúvóka a (107) ellenkontaktussal érintkezik és a kapcsoló- 85 teret gázmentesen elzárja. A (2) kapcsolórész ezután a (107) kontaktust, mellyel csúszó érintkezésben volt, elhagyja, úgyhogy megszakílási fényív képződik, mely az (5} kapcsolócső és a pecekalakú (9) szigetelő 90 rész (lóltődarab) gázfejlesztő falai közölli hézagban a fényív eloltásához szükséges nyomógázmennyiséget fejleszti. Mihelyt a (95) kapcsolótérben a nyomás a szükséges értéket elérte, a (106) rúgó ellenerejét le- 95 győzi. A (1(J5) fúvóka most felfelé mozog, a keletkező nyíláson a gázok kiléphetnek és egyidejűleg a fúvóka önmaga és a (107) kontaktus között második fényívet létesít, melyet a kiáramló gázok fúvatnak loo és eloltanak. A leírt elrendczésneik az a különös előnye, hogy a kontaktusok az oltás s z era pon t j ábő 1 legked vez őbb bel y ze l ükét azonnal a szelep nyilasakor elérik. Az (5) és (9) szige'előrészek elhasználódása a kap- 105 csológázok ketlős kihasználása következtében itt is. jelen Lékenyen csökken. A kapcsolónak a 9. ábrán látható további foganatosílási alakja abban van, hogy szabályozó szerkezeteket alkalmazunk, me- no lyek nagyobb áramerősségek eselében a gázokat leadó részekből fejlődő nyomóközeg mennyiségét korlátozzák és ezzel
