129415. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek lemezborítására

2 129 415. bevonat esetén — ez uLobbi az adhézió útján már erősen rögzítve van egyrészt a fémtesthez, mely vaslemezből állhat, • másrészt a borító lemezhez, akkor a réz-5 bői vagy réz-nikkel-öLvözetből álló közbenső réteg a borító lemez és a fémtest közölt olyan erős kapcsolatot biztosít, hogy azonnal módunkban áll az összetett testet akár hidegen, akár melegen bármifélékéit) pen mechanikailag megmunkálni. A részek kapcsolata a mechanikai megmunkálás ellenére fennmarad, mert a közbenső réteg nyujlhatósága nagyobb, mint a vasé ós ti célé. vagy valamely vas-nikkel-ötvözeté. 15 A réz és nikkel közli diffúziós ötvözet képződéséhez szükséges hőmérséklet mindenesetre olyan alacsony, hogy az acéllemez tulajdonságait nem ronthatja. így pl. mm2-enkint kb. 1 kg nyomásnál mint-20 egy 2—3 órán át tartó, nagyjában 1000°os hevítés elegendő. A megfelelő nyomás alatti hevítést, ismert módon, több fém (estből és borító lemezeikből álló összeállításoknál is alkal-25 mázhatjuk. A fémtestnek akár egyik, akár mindkét, oldalára vihetünk fel borító lemezekel. Minthogy itt nincs szükség az oxidálást meggátló szokásos fém lemez-védőtokokra, a találmány szerinti borító eljárás 30 az ismerteknél lényegesen egyszerűbb. A. fémtesthez és a borító lemezekhez egyaránt különböző fémeket használhatunk. Ha nikkelbevonatra rézbe vonatot viszünk fel, az ötvözet diffúziós képzéséhez szük-35 «égés hőfok mindeneseire kisebb, mint amekkora ilyen ötvözet képzéséhez nikkel és vas között szükséges. Az eljárás tehát azokban az cselekben is előnyös, amelyeknél nem szabad megkockáztatni, hogy a 40 felhasznált fémek túlságos felhevíléséből károsodás származzék'. Az a tény, hogy a diffúziós ötvözet aránylag alacsony hőfokon képződik, igen vékony anyagú munkadarab borítását leszi lehetővé. Olyan 45 munkadaraboknál^ amelyeket a borítás után hengerelni vagy húzni szándékozunk, az a körülmény, hogy már a kiindulási: munkadarab vékony, azL az előnyt nyújtja, hogy a munkadarab kívánt végső ' merest) leinek eléréséhez csak kevés munkaszakasz szükséges. A megmunkálás ekkor egyszerűbb és ezenfelül az anyagveszleség kisebb, mintha testesebb kiindulási munkadarabot használnánk. Az .anyagveszteség 55 leginkább hengerlésnél fordul elő, mert a borított munkadarabot alkotó két anyag nyujthatósága különböző, úgyhogy a hengerlésnél az egyik anyag nagyobb mérvű vékonyodást szenved mint a másik, és így köztük bizonyos elcsúszás következik 60 be. Ez kitűnik abból, hogy a hengerelt termék végén az egyik anyag a másikon túlnyúlik; ezt a túlnyúló részt, mint hulladékot, le kell vágni. Ez az anyag veszteség az eredeti munkadarab vastagságával, vala- 65 mint a kívánt végső vastagság eléréséig szükséges hengerlő műveletek számával nő. Vékony kiindulási munkadarabnak az a további előnye, hogy a lemezborítáis céljából egymás fölé helyezendő és nyomás 70 alatt hevítendő vékony lemezeket könynyebben lehet szorosan összesajtolni, mint vastagabb lemezeket. Az egyesítendő lemezek felületei sohasem tökéletesen síkok, már pedig vékony lemezek a nyomás 75 alatt sokkal könnyebben idomulnak egymáshoz, mint vastag lemezek, a diffúzió folytán képződött ötvözettel létesített kapcsolódás tehát egyenletesebb és erősebb. A nikkel- és rézréteg vastagsága a le- 80 hető legkisebb legyen, hogy a két réteggel létesített diffúziós ötvözet, amennyire csak lehet, mindkét rétegen áthatoljon. Vas vagy acél esetében a réz és vas, ill. acél közöl ti közbenső nikkclrel.eg.nek az az elő- g5 nye, hogy la nikkelréleg meggátolja réz behatolását a vasba vagy vasötvözetbe, és így meggátolja a réz kedvezőtlen hatását, az említeti fémek tulajdonságaira. Nikkel helyeit hasonló tulajdonságú 90 egyéb fémeket (pl. ezüstöt) is használhattunk Í\ két egyesítendő munkadarab első bevonó anyagául. A borító., lemez anyagául rezet, nikkelt, alumíniumot és ötvözeteiket, valamint 95 k roma céll (rozsdamentes acélt) használhatunk, míg a lemezelendő fémtest anyaga vason, ill. acélon kívül főként sárgaréz vagy más fém lehet. így pl. azt találtuk, hogy ha vas lesiet alumíniummal lemeze- 100 lünk, a vas testre előnyösen 'először galvánozássial vékony nikkel-, ezüst- vagy másefféle bevonatot viszünk fel és ezt.réz- és ónborílással fedjük, míg az alumíniumlemezen csupán réz- és őnbevonat van. 105 Ezekből a vékony fémrétegekből még aránylag alacsony hőmérsékleten is, me, lyet az alumínium az alkalmazott nyomáson kibír, diffúzió útján olyan ötvözet képződik, amely minden mechanikai követel- 110 ményt kielégít. Ha vas testet rézzel, nikkellel vagy. ezek ötvözeteivél akarunk lemezeim, akkor . arra vékony sárgaréz-, tombak- vagy más-