129415. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek lemezborítására

129415. 3 efféle bevonatot vihetünk fel, míg a borító lemezre réz-ón vagy réz-cink ötvözetből álló vékony bevonatot viszünk fel. Ha a borító fém réztartalma nagy, akkor 5 a rezet a közbenső rétegből teljesen el is hagyhatjuk, amikoris egyáltalán nincs szükség bevonat alkalmazására a borító lemezen. Ha a felhasznált anyagok tulajdonságai, 10 vagy pedig a fémtest vagy a borító lemez, ill. lemezek vastagsága folytán a későbbi deformáló megmunkálás során, a fémtest és a borító lemez közöti, tetemes nyúlási különbségek várhatók, akkor a diffúziós 15 ötvözetből álló közbenső összekötő réteg a fellépő feszültségelvet felvenni nem képes, ha ez a réteg csupán a galvánozással felvitt szokásos vékony fénibevonalokbőláll. libben az esetben a közbenső réteg kc-20 resztmetszete még rendkívül nyúlékony difújZziós ötvözetnél sem elég nagy ahhoz, hogy az anyag a hengerlés vagy húzás folyamán a vastagságára merőleges irányban, a közbenső összekötő réteg berepe-25 dósé nélkül, olyan mértékben mozduljon el, amely a f einliest és a bori ló lemez megnyúlásai közti különbségnek megfelel. Ezek a viszonyok szerepelnek pl. akkor, ha kb. 30 mm vastag vas- vagy acéllemezt 30 kb. 3 mm vastag krőmacéllemezzel borítunk ós az így kapott munkadarabot különféle deformáló megmunkálásoknak vetjük alá. Ha ilyen esetben a fémtestet és a ráhelyezendő borító lemezt galvánozás 35 útján csak vékony nikkel-, ill. rézbevonattal látjuk el, melynek vastagsága alig néhány ezredmilliméter, akkor a nyomás alatti hevítés folyamán nem tud olyail közbenső diffúziós ötvözet-réteg képződni, 40 amely az ezeknek a munkadaraboknak különböző nyúlása következtében a hengerléskor fellépő feszültségeket felvenni képes volna. A találmány szerint a fémtestet a borító lemezzel egyesítő közbenső 45 rétegnek oly vastagnak kell lennie, hogy az anyagnak a vastagságára merőleges elmozdulását, mely a fémtest és a borító lemez vastagságából eredő különböző megnyúlás következménye, a hengerlés, hú-50 zás vagy egyéb deformáló megmunkálás folyamán a közbenső réteg tönkremenetele nélkül lehetővé tegye. Ilyen vastag közbenső rétegek előállítására megfelelő vastag galvános lerakódást 55 lehetne létesíteni. Némely esetben azonban a közbenső rétegnek a fenti feltételek, kielégítésére nagyon vastagnak kell lennie; ez; az eset áll fenn pl. akkor, ha a 30 mm vastag fémtestet 3 mm vastag krómacél-lemezzel akarunk borítani. A 60 közbenső rétegnek ekkor kb. 1 mm vastagnak kell lennie, minthogy tapasztalat szerint a közbenső réteg vastagsága a borító lemez vastagságának körülbelül egyharmadára veendő, 'ilyen vastag közbenső ré- 65 leg előállítása galvános bevonás útján; azonban nem volna gazdaságos, eltekintve az előállítással járó nehézségektől. A találmány szerint a fémtestre és a borító lemezre: felvitt bevonatok csak a 70 szokásos vastagságúak, a nyomás alatti hevítés előtt azonban az említett test és a lemez egymásra fektetett felületei közé olyan fémből vagy fémötvözetből való lemezt helyezünk, mely egyrészt a bevona- 75 fokkal diffúziós ötvözetet képez, másrészt a szükséges mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik és úgy' van méretezve, hogy a. bevonatokkal 'együtt olyan vastag réteget alkot, amely a munkadarab bármilyen 80 deformáló megmunkálását kibíró kapcsolódás létesítésére műszaki okokból szükséges. A közbenső lemez számára rendkívül alkalmas anyagok a réz-cink-ötvözetek (Lombak, sárgaréz és máseffélék) vagy 85 az ezüsL-réz-ötvözelek. Ha a fenti példában a fémtestre 0,015 mm-es nikkelbevonalot éis 0,030 mm-es rézbevonalot, a borító lemezre pedig 0,005 mm-es nikkel-és 0,015 mm-es rézhevonatot viszünk fel, 90 iákkor kb. 0,8 mm vastag közbenső tombaki emezt használ ha Lünk. Ha a munkadarabot" ki akarjuk izzítani, akkor a közbenső rétegnek a kiizzítás hőfokát, ki kell bírnia, vagyis a közbenső 95 lemez olvadáspontjának legalább 1000— 1010°-nak kell lennie. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás fémek lemezborílására, melynél (előnyösen galvánozással) fém- vagy 100 íemölvözet-bevonatokat viszünk fel a borítandó fémtestre és a borító lemezre, melyeket bevont felülelükkel egymás felé fordítva egymásra fektetünk és nyomás alatt hevítünk, azzal jellemezve, 105 hogy a bevonandó anyagként rezet használunk, ha pedig a fémtest vagy a lemez anyaga a réz behatolása folytán károsodnék, akkor a rézbevonat és a fémtest és/vagy lemez között olyan fém- 110 vagy fémöLvözet-bevonatol alkalmazunk, amely a fémtest és/'vwgy lemez anyagát a réz káros hatásától megóvja és, nyo-