129248. lajstromszámú szabadalom • Refraktométer zavaros folyadékok vagy kásás anyagok fénytörőképességének meghatározására

2 129248. A refraktométerek egyik alakjánál, az úgynevezett üzemi refraktométereknél, amelyeket a vizsgálandó folyadékkal megtöltőt ttartályokon helytállóan rendeznek 5 el, nem kívánatos, hogy a távcső optikai tengelye a tartály falában ablakot alkotó hasáb mérőfelületével hegyesszöget zárjon be, mert a készülék ily elrendezése mellett a vizsgálat csak nehézkesen volna 10 foganatosítható. Ily nemkívánt szöghelyzet elkerülése végett célszerű, ha a mérőihasábot úgy alakítjuk ki, hogy annak negyedik határfelülete a fényt bevezető felületre merőleges irányban a prizmába ju-15 lőtt fénysugarakat a vizsgálandó anyagból való kilépésük után úgy térítse ki, hogy azok iránya a belépő fénysugarak irányával gyakorlatilag párhuzamos. E megoldásnál a mérőhasáb különösen egyszerű-20 en alakítható ki, ha a fényt bebocsátó felület és a fényt kibocsátó felület a mérőihasáb közös határolófelületének részeit alkotják. Ha azt kívánjuk, hogy a készülékkel za-25 varos folyadékokon kívül tiszta anyagokat is vizsgálhassunk, úgy evégből a találmány értelmében a mérőhasábot második, a fényt bevezető határolófelülettel alakítjuk ki, amely a mérőfelülettel hegyesszöget zár 30 be. A szerkezet ily kialakítása mellett tetszés szerint végezhetünk vizsgálatokat clhajlítotl fénnyel, vagy visszavetett fénnyel, ha a használt fénybebocsátó felületet a beeső fénysugarak irányára merőleges 35 irányba állítjuk. A készülék ily kialakítása esetén természetesen gondoskodnunk kell arról, hogy a prizmába a két fénybebocsátó felület közül mindig csak az egyiken át juthasson fény, hogy a távcsőben jól 40 felismerhető határvonalat kapjunk, amelyet nemkívánatos fénybehatás nem befolyásol. A rajzban a mérőhasáb és üzemi refraktométer különböző kivileli alakjait tünlel-45 lük fel. Az ,1. ábra a mérőhasáb legegyszerűbb alakját mutatja, melynek kapcsán a mérőfolyamatot magyarázzuk, a 2. ábra a mérőhasáb egy másik kivi-50 teli alakja, a 3. ábra az üzemi refraktométer részbeni hosszmetszetét és részbeni oldalnézetét tünteti fel, a 4. ábra a 3. ábrabeli készülék metsze-55 le, illetőleg nézete, amelynél a metszősík , a 3. ábra szerinti metszősíkra merőleges. Az 1. ábrában a hasábnak négyszögletes keresztmetszete van. A hasábnak a rajz síkjára merőleges felületei közül kettő egymással párhuzamos. E felületek közül az 60 1 felület a mérőfelület, míg a 2 felület, amely az előbbivel párhuzamos helyzetű, a fényt bebocsátó felület. A fényt kibocsátó 3 felületet az 1 mérőfelülettel hegyesszöget zár be. A 4 határfelület, melynek helyzete 65 egyébként tetszőleges lehet, az 1. ábrabeli példában az 1 és 2 felületekre merőleges. A fény a hasábba a fényt bebocsátó 2 felületre merőleges 6 irányban esik és a hasábon való áthatolás után ugyanebben 70 az irányban éri el az 1 mérőfelületet, A hasáb két határfelületén jelentkező rész-Jeges fényvisszavetéstől eltekintve a fény mindkét felületen gyakorlatilag gyengítetlenül hatol át az 1 mérőfelülettel érintkező 75 zavaros 5 folyadékba. A vizsgálat célja a folyadék törésmutatójának meghatározása. Az 5 folyadékban lebegő részecskéken a fény elhajlik és az elhajlítotl fény ismét a hasábba jut. így példáxil a 6 irányban so érkező fénysugár a fényelhajlás következtében 7 sugárkévébe szóródik szét, mely sugárkéve 8 hatósugarának iránya az az irány, amelybe a folyadékból a hasábba lépő, a folyadékben a halárfelületet sú- 85 roló sugár törik. A ß fénysugárból eredő elhajlított fénysugarak tehát az 1. ábrában a 8 sugártól balra eső körzetei megvilágítják, míg a 8 sugártól balra eső körzetre -_• elhajlított fény nem eshet. Hasonlóképen 90 más 9 fénysugarakból eredő fény az 5 folyadékban lebegő részecskéken ugyancsak elhajlik, mimcllelt minden egyes 9 sugárhoz oly 10 határsugár tartozik, amely a 8 határsugárral párhuzamos. A 8 és 10 95 sugarakat távcső 11 tárgylencséjével akként egyesítjük a határvonal képébe, hogy a mezőnek e vonal egyik oldalán fekvő része sötét, viszont a másik oldalon fekvő része világos. Az a szög, amelyet az 100 5 folyadékból a hasábba lépő, a folyadékban a határfelületet súroló fénysugár az 1 mérőfelülettel bezár, mint ismeretes, a hasáb és a folyadék törésmutatóitól függ és a folyadék törésmutatójának mértéke, 105 mert a hasáb törésmutatója változatlan. Ha kásás tömeg vizsgálatát végezzük, akkor a tömeg próbáját a mérőfelületre viszszük. Egyébként a mérést ugyanúgy vé- • gezzük, mint folyadékok esetében. 110 A 2. ábrában feltüntetett mérőhasábnak ötszögletű keresztmetszete van. Az ábrában feltüntetett keresztmetszet sík iára merőlegesek a 12 mérőfelület és az azzal