129248. lajstromszámú szabadalom • Refraktométer zavaros folyadékok vagy kásás anyagok fénytörőképességének meghatározására

1-2*24 & 3 f: párhuzamos, a- fényt bebocsátó 13 felület, továbbá a 14 tükrözőfelület, a fényt kibocsátó 15;felület,, valamint a 16 határ-MülelTäiTirely^rz^^tjra^— 5 felületének felel meg, amely a fénysugaraik haladási irányát nem befolyásolja. A tükröző 14 felület a 12 merőfelülethez oly szög alatt hajlik, hogy a hasábba eső élhajlított fénysugarak oly tompaszög alatt 10 verődnek vissza, hogy a kilépő fénysugarak a belépő fénysugarak irányával csak kicsiny szögeket zárnak be. A fényt kibocsátó 15 határfelület a kilépő fény irányára gyakorlatilag merőleges. Ez az irány 15 összeesik a 17 távcső optikai tengelyével!. A 14 tukrözőfelülel hajlásszögének megfelelő megváltoztatásával elérhetjük, hogy a fényt bebocsátó 13 felület és a fényt kibocsátó 15 felület a hasáb közös sík-20 ban fekvő határfelületeit alkotják. Ezt a kiviteli alakot a 3. és 4. ábrákban feltüntetett üzemi refraktométerben alkalmaztuk. A 18 méró'hasábnak négyszögletes keresztmetszete van, mimellett a 19 25 mérőfelület a mérőfelület és ezzel párhuzamos a fényt bebocsátó, valamint a fényt kibocsátó 20 felület. A 21 felület tükrözőfelület, míg a negyedik 22 felület ugyancsak a fénybebocsáíó felületként használ-30 ható. Ez az utóbbi felület arra való, hogy annak segélyével visszavetett fénnyel végezzünk vizsgálatokat. Evégből e felülelet úgy rendeztük el, hogy az a 19 mérőfelülettel hegyesszöget zár be, úgyhogy 35 közepes nagyságú törésmutatójú folyadék vizsgálatakor a 22 határfelülettel körülbelül a teljes fényvisszavetésnek megfelelő szöget zárnak be. A 18 hasábot 23 tok veszi körül, ame,-40 lyet a 23 edény 28 ablaka felett csavairokkal rögzítettünk. A mérendő zavaros 26 folyadék a 25 edényben van és a 24 ablakban a 19 mérőfelülettel érintkezik. A 23 tokban a fényt bebocsátó 27 45 nyílás és a hasáb 20 falát fedő falban' a fényt kibocsátó 28 nyílás van. A hasáb 22 határfelületét fedő falban a fényt bebocsátó 29 nyílás van. A két fénybebocsátői nyílás közül felváltva az egyik a készü-50 lék használata közben a 30 fedéllel elzárható. A 23 tokon 31 csapot alakítottunk ki, mely körül a 32 kar lengethető. A 32 karnak 33 hüvelye van, amelyben a 34 55 csavarral 35 távcső rögzíthető. A távcső optikai részei a 36 objektív ez objektív hajsó gyújtópontjában elrendezett és 37 jellel ellátott 38 üveglemez, valamint szemlencséből és merőlencséből felépített 39 okulár. A 32 karra 40 ívet szereltünk, mely- 60 4iett^oígíLsiengelye^a^l_£sa£_to^^ esik. A 40 íven 41 osztás van, melynek egyes vonalait a különböző törésmutatóknak megfelelően számoztuk. Az ív e skálaosztásához tartozik a 31 csapon rögzt- 65 telt 42 mutató. A leírt refraktorméter alkalmas mind zavaros, mind pedig tiszta, különösen pedig festett folyadékok törésmutatójának meghatározására. Zavaros folyadékok vizsga- 70 latakor a 29 nyílást a 30 fedéllel elzárjuk. Ekkor a sugármenet, eltekintve a 21 felületen fellépő járulékos tükrözéstől, megfelel az 1. ábra kapcsán leírt sugármenetnek. A 32 kar kilendítésével a 35 táv- 75 csövet úgy állítjuk be, hogy a 36 objektív hátsó gyújtópontjában látható határvonal EU 37 jellel egybeessék. Ha ezt a beállítást elvégeztük, akkor a vizsgált 26 folyadék törésmutatóját a 41 osztáson a 42 80 mutató mellett leolvashaljuk. Ha a 26 folyadék tiszta, akkor a 30 fedelet a 29 nyílásból kiemeljük és a fedéllel a 27 nyílást zárjuk le. A 29 nyíásom át belépő fénysugár áthalad a 19 mérőfelü- 85 léten, melynél törést szenved és a 26 folyadékba jut. Egy bizonyos iránybán a beeső fénysugarak a folyadékban a 10 mérőfelület mentén tört sugarakat adnak. Azok a fénysugarak, amelyek ennél ki- 93 sebb szög alatt érik a 19 mérőfelületet, azon teljesen visszaverődnek. A teljes viszszaverődés határsugarait a távcső 36 ©bjektívje a 38 jel síkjában egyesíti, úgyhogy ott a határvonal képe látható, amely kép- 95 bői a folyadék törésmutatóját a fent már leírt módon határozzuk meg. Szabadalmi igénypontok: 1. Refraktométer zavaros folyadékok és kásás tömegek törésmutatójának meghatá- 100 rozására oly mérőhasábbal, melynek egy és ugyanazon síkra merőleges határfelületei közül az egyik a fényt a hasábba bocsátja, a másik a fényt a hasábból kibocsátja, míg a harmadik fe- 105 lület mérőfelülelet alkot és a vizsgálandó anyaggal érintkezésbe hozható, melyre jellemző, hogy a hasábnak á fényt bebocsátó felülete a mérőfelülettel gyakorlatilag párhuzamos. 110 2. Az 1. igénypont szerinti refraktométer kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a hasábnak egy és ugyanazon síkra me-