129225. lajstromszámú szabadalom • Eljárás feszültség erősítésére, elektroncsövek vezérlésére, tárolásra és rezgéskeltésre
2 12922?. a szabaddá váló másodlagos elektronok mennyisége is nagyobb. A P lemez potenciál jia ezért iaz 1. ábrábeü Pi értékig miegnő. Ennél a pontnál a másodlagos elek-5 trónok tértöltést kezdenek létrehozni, mert a primer elektronok nagyobb sebességei következtében a szabaddá váló másodlagos elektronok száma megnőtt, míg egyidejűleg a leszívómező, amelyet az SG rácson 10 és a P lemezen uralkodó feszültségek különbsége határoz meg, csökkent. Ez a tértöltés az —a— pontban (1. ábra) kezdetben nem állandó potenciálnövekedést folytonossá teszi. Amint a primer elektronok1 15 száma megnő, a P lemez potenciálja lassan növekedik a —b— pontnak megfelelő P2 értékig. Eközben a P szigetelt lemez előtti tértöltés mind sűrűbbé válik, úgyhogy a potenciál növekedése mindinkább' 20 lassú. A —b— ponton túlhaladva az elektronmennyiség növekedése következtében a tértöltés oly sűrűvé válik, hogy a tér töltésből kevesebb másodlagos elektron vándorolhat a leszívóelektródához, mint 25 amennyi nagysebességű primerelektron a lemez felé áramlik. A sűrű tértöltés következtében a másodlagos elektronok rész•ben a szigetelt lemezhez vándorolnak viszsza. A jelenségek végső hatásaként a lemez 30 potenciálja süllyed. Ennek következtében először is csökken a primerelek trónok sebessége, úgyhogy kisebb lesz a kiváltott másodlagos elektronok száma, másrészt pedig a leszívómező erősödik. Mindkét je-35 lenség azt okozza, hogy a tértöltés csökken, úgyhogy a potenciálesés az elektronmenynyiség növekedése közben a P3 (1. ábra) pontig folytonos. Ebben a pontban a potenciái már annyira süllyedt, hogy a pri-40 merelektronok sebessége akkora, hogy a másodlagos clektronmenn3'iség kisebb, mint a primer elektronmennyiség. Ennek következtében a lemez potenciálja hirtelen katódpotenciálra esik. Nyilvánvaló, hogy 45 a lemez potenciálja az —a— és a —c— pontok között folytonosan szabályozható. A diagrammból azt is látjuk, hogy az ilyen potenciálszabályozás elérhető az elektronmennyiségeknek, az elektronok sebes-50 ségének, a leszivómezőnek vezérlésével, illetőleg ezek kombinált vezérlésével, mimellett a vezérelt P lemezpotenciál más elektronáramok, vagy egyéb villamos folyamatok vezérlésére használható fel. 55 A fentiekből látható, hogy a diagramm görbéjének lefolyása és ezzel az erősítés lehetősége, a másodlagosan emittáló elektróda tértöltési jelenségeitől nagy mértékben függ, mely tértöltési jelenségek viszont függenek a másodlagos emisszióké- 60 pességtől és a cső szerkezeti kiképzésétől. A normális elektroncső elvei szerint megszerkesztett cső készítése, amint az a 2. ábrából látható, nem okoz nehézségeket és azt nem kell közelebbről ismertetnünk. 65 Ha a találmány szerint felépített, vezérlő rendszert vezérlendő rendszerrel együtt közös üvegedénybe építjük be, mint azt a 3. ábra mutatja, akkor mindkét katódát célszerűen közösen fűtjük. A találmány 70 szerinti eljárás foganatosításához alkalmas szerkezetek az ismert rácsos rendszerek szerint készíthetők. Adott esetben a szigetelő lemez és a leszívóelektróda között megfelelő feszültségre kapcsolt rácsot al- 75 kalmazhalunk, amellyel a tértöltési jelenségek 'befolyásolhatók. A szigetelt, másodlagosan emittáló elektróda lehet oly rács is, mely mögött van p. o. a leszívóelekn Iroda. 80 A találmány szerinti eljárás egyik további foganaiosítási módját a 1. ábra kapcsán ismertetjük. Ez az ábra olyan elek-Iródaelrendezést mutat, amelynél a K a katóda, G1 , G 2 és G 3 egy-egy rács és P 85 lefogóelektróda. A G, ráccsal az elektronokat vezéreljük, míg G3 megfelelő pozitív potenciálú gyorsítórács. A G2 rács és a P lemez eg3anással össze vannak kötve, egyébként pedig szigeteltek. Ez a béren- 90 dezés a következő módon működtethető: A valamennyi rácson átlépő elektronok elérik a P lemezt és azon másodlagos elektronemissziót váltanak ki. Ennek következtében P és G2 pozitív potenciált vesznek 95 fel, minek következtében a P lemezen erősebb másodlagos emisszió jelentkezik, úgyhogy a P lemezből összesen több másodlagos elektron vándorol ki, mint amennyi primerelektron azt éri. A kiáramló és a 100 felcsapódó elektronok közötti különbséget az eleklronáramból a G2 rács veszi fel, úgyhogy a G2 rács és a P lemez közötti összekötésben állandóan elektronáram folyik. A G1 ráccsal vezérelt elektronáram 105 tehát a G2 rácson megoszlik. Az elektronáram egy részét a G2 rács felveszi és az az összekötésen át a P lemezhez folyik. A maradék elektronok átlépnek a G2 rácson, azokat a G3 rács felgyorsítja és azok leg- 110 alább is részben a P lemezbe ütköznek, ahol másodlagos elektronokat váltanak ki. melyeknek a primerelektrónokkal szemben mutatkozó .fölös mennyisége egyenlő .
