129225. lajstromszámú szabadalom • Eljárás feszültség erősítésére, elektroncsövek vezérlésére, tárolásra és rezgéskeltésre
129225. 3 a G2 ráccsal felvett elektronmennyiséggel. Műit »szigetelt lemez« itt a P lemez és a G2 rács együttesen dolgoznak. Az eljárás e foganatosítási módjának az az előnye, 5 hogy a fennálló eleklronáramnak a szigetelt elektróda feltöltésében lényegesen nagyobb1 része hat közre, mint a fent ismer-' letett foganatosítási módnál. Sőt azt is elérhetjük, hogy a K katódából kilépő tel-10 jes elektronáram résztvesz a feltöltési folyamatban, amennyiben a G2 rácsot úgy képezzük ki, hogy az közel az egész áramot felveszi és csak nagyon kevés elek trón átlépését teszi lehetővé, mely elektron-15 áramrészt a másodlagos emissziót sokszorosító ismert eszközökkel a G2 rács mögött annyira erősítjük, hogy a P lemezbe ütköző elektronáram ezen a lemezen oly fölös mennyiségű másodlagos emissziót 20 vált ki, mely egyenlő azzal az árammal, amelyet a G2 rács vesz fel. A 4. ábrabeli kivitelnél a másodlagos elektronok a P lemezrőt a G3 leszívóelektródához vándorolnak, miközben itt is tértöltési jelensé-25 gek játszanak, illetőleg játszhatnak szerepet. A berendezés úgy is alakítható, hogy a másodlagos elektronok 'egészben, vagy részben az elektron áramot lefogó rácshoz visszavándorolnaJí.- Ilyen elrendezést mu-30 tat vázlatosan az 5. ábra. A P lemezéből kiváltott másodlagos elektronok ennél a megoldásnál a G3 rácshoz vándorolnak, miközben azok vándorlását az itt a P lemez és a G3 - rács közölt kifejlődő erős 35 tértöltés létesíti. Nyilvánvaló, hogy itt körfolyamairól van szó, mely körfolyamat az erősítés, a rezgéskeltés és más hasonló je-, lenségek előidézésére teljesen új .lehetőségeket ad. Ez a körfolyamat független azok-40 tói a tértöltési jelenségektől, amelyek a törzsszabadalom szerinti, . feszültségforrástól szigetelt, vagy állandó feszültségforrással félvezetőn át összekötött, másodlagos emissziójú lemezeken jelentkeznek. A 45 P lemez és a G3 elektróda (5. ábra) között meglevő tértöltés, vezérlés céljából nyilvánvalóan 'befolyásolható. Evégből alkalmas-járulékos elektródákat használhatunk fel. - -•:.::' 50 Az 5. ábra kapcsán részbeni körfolyamatot tárgyaltunk, mert a primerelektrónok a körfolyamatban résztvevő mindkét elektródát érintik. Ezzel szemben a 6. ábra vázlatosan olyan elrendezést mulat, amely-55 nél a primerelektrónok csak a P± lemezt érik, míg a másodlagos elektronok a P2 lemezhez vándorolnak. A Px és P 2 lemezek egymássala csövön kívül fekvő',a rajzban fel nem tüntetett kapcsolási elrendezések! útján vannak Összekötve, melyeket úgyvá- 60 lasztunk meg, hogy azok a fent megadott céloknak megfeleljenek. A 7. ábrabéli megoldás 'vázlatosan olyan elrendezést tüntet fel, amelynél a Pt és P 2 lemezek különböző eleklronforrásokböl nyert elektronok- 65 kai bombázhatok, úgyhogy itt két ellentétes értelmű körfolyamat létesíthető. A 8. ábrabeli elrendezésnél a körfolyamatban! résztvevő elektródákat egymással rezgőkör ' útján kötöttük össze. Mint arra fent már 70 utaltunk, a körfolyamatban résztvevő elektródák közötti tértöltést megfelelő járulékos elektródákkal befolyásolhatjuk, illetőleg vezérelhetjük. Természetesen e foganatosítási alaknál visszacsatolás is lehetséges. 75 Ha a körfolyamatot rezgéskeltésre használjuk, akkor a primerelektron áramvezérlése egyszerű modulációs lehetőséget ad. Ha a találmány szerinti eljárással egy második rendszert, pl. normális munka- 80 folyamatú elektróda-csövet vezérelünk, akkor a körfolyamalos eljárásnak, vagy a 4. ábra kapcsán ismertetett eljárásnak alkalmazásával, amelyet kerülőutas eljárásnak nevezünk, a vezérelt rendszerben adott 85 esetben fellépő rácsáramot az első rendszerből fedezhetjük. A 9. ábrabeli megoldásnál kél rendszer van, melyek közül az első megfelel a 4. ábrabeli megoldásnak, mimellelt a P lemez a második rend- 90 szer —g— rácsát vezérli. A 4. ábrabíeli megoldásnál a G2 rács árama a P lemezen a másodlagos emisszióhoz szükséges feles áramszükségletét fedezte. A 9. ábrabeli megoldásnál ezl az áramszükségletét egé- 95 szében, vagy részben a második rendszer rácsáramával fedezhetjük. Ennek következtében az első rendszerben fellépő másodlagos emissziós folyamat útján rácsáram-Vezérlést kapunk. Ez az eljárás adóknál a íoo moduláció céljaira használható. Megjegyezzük még, hogy a különböző rendszerek, Illetőleg a különböző elektródák szerepei fel is cserélhetők, amennyiben a vezérlés végezhető a második rendszerről az 105 első rendszerre, aminthogy a másodlagos emisszió útján a rácsoknak elektronszükséglete lehet, míg ekkor a 9. ábrában a P lemez a szükséges elektronokat felveszi. A másodlagos emissziós folyamatban no résztvevő elektródák, illetőleg az azokkal összekötött felvevőelektródák potenciáljának vezérlése lényegesen függ a folyamatban résztvevő elektronok mennyiségétől és
