129225. lajstromszámú szabadalom • Eljárás feszültség erősítésére, elektroncsövek vezérlésére, tárolásra és rezgéskeltésre

Megjelent 1942. évi március' hé 2-án. MAGYAR KIRÁLYI <mgBm- SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 129225.szám. VII/d. (VH/j/g.) osztály. -^ K. 13948. alapszám. Eljárás feszültség erősítésére, elektroncsövek vezérléséres tárolásra és re»géskeltésre. Dr. Ing. Krawinkel Günther, Berlin. A bejelentés napja: 1937. évi május hó 26. — Németországi elsőbbsége: 1936. évi május hé 26. Pótszabadalom a 124212 számú törzsszabadalomhoz. A törzsszahadalom feszültség erősítésére, valamint a törzsszabadalomban megadott egyéb célokra való oly eljárásra vonatko­zik, amelynél szigetelt lemeznek vákuum-5 ban elektronbombázás mellett fellépő töl­tésjelenségeit hasznosítjuk. A találmány a törzsszahadalom tárgyának kiviteli alak­jaira vonatkozik és a törzsszahadalom tár­gyával kapcsolatban alapvető új megoldá­io sokat ad. A találmány értelmében szekunderemisz­szió következtében valamely elektródán je­lentkező áramszükségletét egészben, vagy legalább is részben olyan elektronáramok-15 ból vesszük, amelyek egy, vagy több, a másodlagosan emittáló elektródával össze­kötött elektródához folynak. A következők könnyebb megértése vé­gett mindenekelőtt oly diagrammot ismer-2o tétünk, amely szigetelt lemez elektronokkal való bombázásakor fellépő viszonyokat jel­lemzi. A diagramm felvételének módját és annak az 1. ábrában feltüntetett alakját felhasználjuk az alapvelő kérdéseknek ma-25 gyarázalára, anélkül azonban, hogy a ta­lálmány erre a különleges elrendezésre volna korlátozva. Az 1. ábrában feltünte­tett diagrammot oly önmagában ismert elektroncsővel vettük fel, melynek.elektró-30 daelrendezését a 2. ábra mutatja. A 2. áb­rában K a katóda, —g— vezérlőrács, SG gyorsító- és leszívóelektróda (ernyőzőrács), P pedig szigetelt lemez. A —g— ráccsal vezérelt elektronok részben áthatolnak az 35 SG elektródán, elérik a P lemezt és azon többé-kevésbbé erős másodlagos emisz­sziót létesítenek, mely egészében, vagy részben az SG leszívóelektródához vándo­rol vissza. Eközben a P lemez és az SG elektródák között tértöltés keletkezik. 40 Megjegyezzük még, hogy a P lemez szige­telt lemez, tehát sem feszültségforrások­kal, sem más elektródákkal nincs össze­kötve, míg a többi elektródához vezéri ő^ illetőleg leszívófeszültséget adott esetben 45 ellenállásokon át vezetünk. Az ,1. ábrában a P lemez potenciáljának lefolyását a —g— elektródával vezérelt M primerelektron­mennyiség függvényében tüntettük fel. Az 1. ábrában az abszcisszára az M elektron- 50 mennyiségeket, az ordinátára pedig a P lemezpotenciált vittük fel. Igen kis elek­tronmennyiségek esetén gyakorlatilag va­lamennyi elektron az SG elektródáhozván­dorol és a P lemezt potenciálja katódpo- 55 tenciálon marad. Az abszcissza —a— pont­jában bizonyos mennyiségű elektron el­éri a P lemezt (2. ábra) és elegendő nagy elektronsebesség mellett a P lemezen több másodlagos elektron válik szabaddá, mint 60 amennyi primerelektron a lemezt éri. Emellett azonban a primerelektronok mennyisége oly kicsiny, hogy kezdetben a másodlagos elektronok okozta tértöltés nem keletkezik és valamennyi másodlagos 65 elektron az SG leszívóelektródához vándo­rol. Mivel több másodlagos elektron vándo­rol el a P lemezről, mint lamennyi primer­elektron azt éri, a P lemez potenciálja po­zitívabbá válik. Ennek következtében a pri- 70 merelektronok sebessége megnő, úgyhogy

Next

/
Thumbnails
Contents