129061. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a szimpatikolitos hatású természetes és szintétikus anyarozsalkaloidák dihidro-származékainak előállítására
129061. 3 rázunk. Ezután a hőmérsékletei 60°-ra emeljük, miközben a nyomás kb. 26 atm túlnyomásra nő; ennél a hőfoknál 4 óra hosszat tovább rázunk. 5 Kihűlés után a szokásos feldolgozás következik. A dihidroergolamin legnagyobb része kikristályosodik. A kristályokat a katalizátorral együtt, némi dioxánnal végzett mosás közben leszív-10 juk. A kikristályosodott, gyakorlatilag! tiszta vegyületet a katalizátortól úgy különítjük el, hogy azt 3 rész kloroform és 1 rész alkohol elegyében felvesszük, melyben a dihidro-ergotamin 15 könnven oldható. A kloroform-alkoholos oldat kb. 8 g maradékát 10-szerep mennyiségű acelonban oldva és 1 rész vízzel" hígítva átkristályosítjuk. 90%-os acetonból a dihidro-ergotamin ugyan-20 olyan, derékszögben határolt,, pompás lemezek alakjában kristályosodik ki, mint az ergotamin; ezek a lemezek ugyancsak 2 mol. acetont és 2 mol. H2 0-t mint kristályoldószert tartalmaz-25 nak. A dioxánanyalúg maradékát aceton és víz «legyéből színién átkristályosítjuk. A tiszta dihidro-ergotamin-acetoncrystallisatum hozadéka összesen 8,5 —9 g. A termék bomlás közben 237°-on 30 (korr.) olvad. Elemi analízishez a vegyületet nagy vákuumban 120°-on megszárítottuk, ami 20,0 o/o súly veszteséget okozott. 1 mol. dihidro-ergotamin-acefon-víz-cry-35 stallisatumra 2 mol. aceton f 2 mol. H2 0 távozását számítva, a súlvveszteség 20.70/0. Az elemi analízis a következő értékeket adta: 40 C 67.790/0, H 6,76o/o, N ll,86o/0 . CS3 H 37 0 5 Ng-ből számítva C 67,89o/o, H 6,39o/o, N 12,01 o/0 . A megállapított optikai forgatóképesség " '20 = —63° (c=0,6piridinben). 45 A dihidro-ergotamin vízben igen nehezen, benzolban és az alkoholokban •mérsékelten, kloroformban és piridin-50 ben könnyen oldódik. A dihidro-ergotamin vaskloridtartalmú jégecettel és tömény kénsavval ugyanazt a pompás kék színreakciót mutatja, mint az ergotamin. Éppígy a van Urk-55 féle színreakció, alkoholos p-dimetilaminobenzaldehidoldatlal tömény kénsavban, változatlan maradt. Metilalkoholos oldatban egy órán át főzve a vegyület egyáltalán nem változik, míg az ergotamint ez a kezelés leg- 60 nagyobbrészt ergotamininná csoportosítja át. A dihidro-ergotamin szervetlen és szerves savakkal szépen kristályosodó állandó sókat ad, melyek a savmaradék 65 szerint vízben többé-kevésbbé oldhatók. A semleges dihidro-ergotamin- tartrát 95%-os metilalkoholból pompás, víztiszla, 6-oldalú lemezekben kristályosodik, melyek 2()5°-on (korr.) bomlás köz- 70 ben olvadnak. A dihidro-ergotaminmetánszulfonát, mely vízben jól oldódik 950/0-os etanolból derékszögben lemetszett, 233°-on (korr.) bomlás közben olvadó hasábok alakjában kristálvoso- 75 dik. 2. Példa: 10 g ergotamintartráLot dioxán és víz 400 cm3 -nyi, 1:1 arányú elegyében oldunk és 5 g palládiumtaplóval 24 80 órán át, 80 aim tiilnyomású hidrogénben 20—25°-on rázunk. A katalizátor leszűrése után az oldatot vákuumban elpárologtatjuk és a maradékot 50-szeres mennyiségű 95o/0 - 85 os melilalkoholból átkristályosítjuk. Az 1. példában ismertetett dihidro-ergotamintartrálból 8—9 g-ot kapunk. 3. Példa: 10 g er'gotoxint 200 cm3 dioxánban, 90 20 g palládiumozott báriumszulfát hozzáadása mellett, 5 órán át, 10 atm túlnyomású hidrogénben 80°-on rázunk. A katalizátortól szűréssel megszabadított redukáló oldatot vákuumban el- 95 párologtatjuk. Ha a maradék nem kristályosodik, mert a kiindulási anyag nem eléggé egységes, akkor legegyszerűbben úgy jutunk tiszta, kristályos dihidro-ergotoxinhoz, hogy a nyers re- 100 dukálási termékel, kloroformban oldva, rövid alumíniumoxid-oszlopon bocsátjuk át. A szennyeződések az oszlopban visszamaradnak és a szüredék maradéka most, forró benzolban felvéve, 105 kikristályosodik. A hozam 6—8 g dihidro-ergótoxin. Benzolból átkristályosílva szabálytalanul határolt, kristályfészkekké egyesült kristályokat kapunk, melyek 1 mol. krisíálybenzolt tártai- 110
