128746. lajstromszámú szabadalom • Égési kamra áramló gázzal dolgozó gépekhez, mint gázturbinákhoz, súgárhajtóművekhez és hasonlókhoz, kiváltképen légi járművekhez való használatra

2 1287415. kívüli jelentősége van az égési erő­lurbinának a főkénli felhasználási te­rületen való alkalmassá tételére, vagy­is olyan légi járművek hajtására, mc-5 Ivek nagy magasságokban nagy sebes­séggel való repülésre alkalmasak. Ezenkívül a találmánnyal lehetővé; telt munkaanyag választással azt a to­vábbi előnyös halasi érjük el, hogy 10 illen a tűzálló kőből levő égési kamra­falakkal szemben a rendkívül erős hő­hatás folytán az üzem folyamán mun­kaanyag-részecskék nem szakadnak le és finoman elosztott alakban, pl. nem 15 juthatnak a gázturbinába, ahol azok azután a lapátokat fokozatosan elron­csolják. . Azokat a nyílásokai, melyen át az égési kamra belsejébe hűtőlevegő lép 20 he, előnyösen résalakúvá alakítjuk ki, melyet a kamrafalnak egymásután kö­vetkező részeinek egymást átlapoló széleivel képezünk, mimelleü a rés éle. mely a résbe áramló levegő felé van 25 fordítva, a hűlőlevegőköpenybe nyú­lik, úgyhogy az egymás! fedő falrészek csatornát képeznek, mely a beáramló levegőnek a kamrafallai párhuzamos irányt szab. 30 Hogy a híílőhalás szükséges mérvéi biztosítsuk, a hűtőlevegő áramlási irá­nyában egymás mögött több rést al­kalmazhatunk; a számuk és egymástól való távolságuk ama útszakaszhoz iga-35 zodik, melynek mentén egy résen ál. bevezetett hűtőlevegő kielégítő hűtő­hatást tud kifejteni. Ha az égési kamrában az égési gá­zok áramának meghatározón irányi 40 'vagy irányváltozási kívánunk adni, akkor ehhez az égési tér belsejében; falakat vagy bordákat alkalmazhatunk, melyek az égési gázáramba nyúlnak. Az effajta nyúlványok azonban az 45 égési gázok támadása folytán fokozott elroncsolási veszélynek vannak kitéve; ezeknek ki vádképen az égési Iérbe a legmesszebben benyúló éleik szorul­nak védelemre. 5o Ezi a találmány értelmében akként érjük el, hogy a bordákba bevezetett külső levegői hasílékszerű nyílásokon ál a bordaélen hagyjuk az égési Iérbe beáramolni. Ennek az a következmé-55 nye, hogy a kilépő hűtőlevegő sugár­hatása folytán az égési gázáramol a bordaélektől távollartja és ezzel meg­gátolja, hogy azokat az égési gázok közvetlenül körüláramolják. A rajzon a találmány tárgya az 1. 60 és 2. ábrákon gázturbinákhoz Vcüó égési kamra egy-egy hosszmetszete van vázlatosan feltüntetve. Az 1. ábrabeli kivileli példa égési, kamrájának 1 égési terét bádog- 65 bői, kivállképen acétbádogból való 2 fal zárja körül. Az égési kamra egyik hosszanti oldalán az égési Iér­be kél —8 hozzávezelő berendezé­sen ál: folyékony gáz- vagy poralakú 70 tüzelőanyagot, valamint a i- be­bocsátó nyíláson égési levegői veze­tünk be. A 2 égési kamrái — ő — köpeny burkolja. A 2 és ö fa­lak közölt fekvő 8— 'téren át az 75 -X-- nyilak irányában égési- és hű­tőlevegő áramlik, melyet üzem közben fúvó vagypedig na a gázturbina gyor­san mozgó járművön, pl. légijárművön van elrendezve, a menelszéi szolgál- 80 falja. A -—2 • • égési kamrafalnak a tüzelőanyag hozzávezeléssel szemben­fekvő oldalán l> levegő bebocsáló nyílások vannak. A nyílások azáltal adódnak, hogy két egymásután kö- 85 vetkező köpeny bádogoknak egymás­sal szomszédos szélei egymást átla­polják és pedig akként, hogy eme szé­lek közölt rés marad, melynek az áramló levegő felé fordított - -7— éle 90 a 8— hüíőiégíérbe nyúlik, úgyhogy rövid csatornaszerű vezelék képződik a kamrafallal párhuzamosan a belépő levegő számára. A --6 - nyílásokon ál. tehát az —5- köpenyből a -2 égési 95, kamra belsejébe olyan irányú hűtő­levegő lép be, hogy az az égési kamra­fal belső oldala mentén ahhoz simulva áramlik. A —6— belépő hézagok a —2— falban az —1— égési térben az 10 o égési gázoknak a rajzban nyilakkal jelzell főáramlási irányaihoz haránt terjednek, úgyhogy a hűtőlevegő az --1 — égési térben azonos irányban áramlik" be, mint amelyben az égési 105 gázok áramlanak. Az égési kamrának a találmány szerinti kialakítása foly­tán az égési tér falának belső oldalát állandóan megújuló hűtőréteg öblíti, mely az égési gázoknak a munka- 110 anyagra meleg hatása folytán gyako­rolt roncsoló hatását az égési tér fa­lától távol tartja. A 2. ábra szerinti kiviteli példa égési

Next

/
Thumbnails
Contents