128688. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogének katalitos átalakítására

128688. 3 térsebességek, amennyiben 2.0 ériékig terjedő lérsebességek már a legtöbb cselben kielégítő eredményeket adnak. A folyadék [érsebességét az az olajtérfogat határozza 5 meg, amelyet óránként a reakciós edény katalizátor terének térfogatába táplálunk. Ilyen feltételek melleit nagy mennyiségű telített benzint állítunk elő és az eredmények igen különbözők azoktól, amelyeket 10 magasabb, pl. 482—650 C° körzetbe eső hőmérsékletek és mintegy 0.5—50 körzetbe eső térsebességek alkalmazásakor érünk el. Magasabb hőmérsékletek alkalmazása esetén aránylag alacsony túlnyomásokat hasz-15 nálunk. Ha 482—650 C° hőmérsékletkörzetben ugyanazt a szénhidrogénfrakciót adagoljuk és ugyanazt a katalizátort .alkalmazzuk, iákkor a kapott benzintermék rendszerint inkább telítetlen természetű. 20 Bizonyos magas forrpontú szénhidrogénfrakciók katalitos krakkolásánál megfigyeltük, hogy a találmány értelmében előállított benzin telített jellege nagyobb mérvű, ha nagyobb, egészen 70 atm.-ig ter-25 jedő nyomásokat alkalmazunk. Egyik foganatosítási példa szerint a fentemlített feltételek mellett kis olefintartalmú benzint állítottunk elő, ha a táplálás mérvét úgy szabáfyoztuk, hogy a katalizátoron ál 30 való egy menetben az adagolt olaj 30 térfogatszázalékánál kevesebb alakult át benzinné. E példa esetén jó minőségű repülőgépbenzint készítettünk, ha a menetenkénti átalakítás 10—15 térfogatszázalék 35 nagyságrendű volt. Az át nem alakított olajat azután a körfolyamba visszavezettük úgy, hogy megfelelő szabályozással az egész átalakítás a kiindulási mennyiség 40 o/o-ánál nagyobb hozamokat eredményezett. 40 Ha la találmány értelmében olefintartalmú desztillátumot, például nem katalitosan krakkóit vagy újjáalakított benzint kezelünk, az olefintartalom jelentős csökkenése következik be. Az olefincsökkenés 45 mérve a többi feltételen kívül a körfolyam időtartamának és a katalizátornak a regenerálások előtti vagy közötti felhasználási ideje, szerint változik. Az olefinszénhidrogének azonban nem távolítottnak 50 el a szó szoros értelmében, amit az 'a körülmény bizonyít, hogy az eljárásba adagolt benzin térfogatát tekintve, a gáz-és ,a szénveszteségek aránylag csekélyek. Az olefin-szénhidrogének más típusú szén-55 hidrogénekké [alakulnak át. A találmány szerinti eljárással aránylag telített benzineket állítunk elő, amelyeknek tökéletesebb tárolási és színállékonysága, a réztál (»copper dish«) módszer szerint kisebb »gum«-tartalma és azonkí- 50 vül aránylag kis kéntartalma van, .minthogy a katalitos átalakítási reakciók folyamán tekintélyes mennyiségű kén távozik, különösen kénhidrogén formájában. Magasabban forró frakciók krakkolásával a 65 találmány szerinti feltételek mellett előállított aránylag telített benzin, valamint nagyobb mértékben olefines benzinek újjáalakításával kapott aránylag telített benzin nagy mértékben csökkent aránylagos 70 mennyiségű olefines szénhidrogéneket tartalmaz és így annak olyan keverési oktánszáma van, amely tényleges oktánszámát megközelíti. E termékek ólommal szembeni nagyobb fogékonyságuk (lead suscep- 75, tibility) folytán bizonyos esetekben repülőgéptüzelőanyagok előállításánál alapanyagként hasznosak lehetnek. A találmány szerinti eljárással olyan lényegileg telített benzin vagy motortüzelőanyagok 80 állíthatók elő, amelyek a szín tekintetében állékonyak és nincsenek egykönnyen kitéve oxidálási reakcióknak, amelyek »gum« és peroxidok képződéséhez vezetnek. Az így előállított stabilis benzineknek kis 85 »réztál-módszer« szerinti »gum«-tartalmuk és aránylag hosszabb bevezetési (indukciós) időtartamuk van, mint a nem stabilis benzineknek, az oxigénbomba kísérlettel mérve. 90 Ha magasabban forró szénhidrogénfrakcióknak, mint pl. petróleumból származó gázolajnak katalitos krakkolása alatt aránylag telített benzin képződik, feltehetőleg különböző tipusú átalakítások lép- 95 nek fel, amilyenek szénnek szénre való hasadása (»carbon to carbon cleavage«,), izomerizálás, gyűrűsödés (»cyclization«), dehidrogénezés, hidrogénezés és deszulfurálás. Bár a fellépő reakcióknak ilyen me- 100 chanisztikus felfogása a találmányt semmiképen nem korlátozza, úgy látszik, hogy az előnyös katalizátor jelenlétében a hoszszú láncú szénnek szénkötésekre való hasadása és az izomerizálási reakciók ala- 105 csonyabban forró olefinek és parafinek keletkezésével együtt lépnek fel. A desztillátumban jelenlévő vagy abban olefinek gyűrűsödésével keletkezett hidroaromás szénhidrogének is dehidrogénezésen men- no nek át és aromás vegyületeket alkotnak. Az így felszabadult hidrogén aktivált állapotában a hasítási reakciókban képződött olefinekkel vegyül és azokat parafines