128688. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogének katalitos átalakítására

4 12868$. szénhidrogénekké alakítja at. Lehetséges, hogy a lényegében egyenes láncú olefinek gyűrűsödnek és az inkább szétágazó láncú olefinek erősen szétágazó struktúrá-5 jú parafinekké alakulnak át, amelyeknek nagy oktánszámuk van. E reakciók folyamán oly reakciók is fellépnek, amelyek folytán a katalizátoron széntartalmú anyag rakódik le. Ezeket a lerakódásokat a k'a-10 talizátorról oxidáló kezeléssel időnként eltávolítjuk. Egyik különleges esetben, amikor butén polimerek keverékét kezeltük, amely dimetilbex éneket és trimetilpenténeket tar-15 talmazott, az előbbiek feltehetőleg gyűrűsödtek és xilénekké dehidrogénizálódtak, az utóbbiak pedig trimetilpentánokká hidrogenizálódtak, aminek az az eredménye, hogy az így előállított egész kéve« 20 rék oktánszáma kb. 100. A találmány szerint alkalmazott feltételek mellett a katalizátornak nyilvánvalóan megvan az a képessége, hogy nemcsak a kiindulási anyag magasan forró 25 alkatrészeinek krakkolását segíti elő, hanem hatószerként is szerepelhet hidroaromás szénhidrogénekből származó hidrogénnek olefinekké való átalakítására, olyan krakkóit termék képzése mellett, amely 30 főleg parafinokból és aromás iszénhidrogénekből áll. Bizonyos kiindulási anyagokkal kapcsolatban megfigyeltük, hogy kis mennyiségű hidrogén más termékekkel való reakciót elkerüli és hogy ez a meny-35 nyiség nagyobb, ha alacsony nyomást alkalmazunk, így bizonyos esetekben, pl. 68 atm. alatt telítettebb terméket kapunk, mint kisebb nyomások alatt, feltehetőleg ama jótékony hatás folytán, amelyet a nyomás 40 gyakorol a hidrogénező reakcióra. Benzinfrakcióknak, különösen olefineket nagy mennyiségben tartalmazó benzinfrakcióknak újjáalakítása esetén a fellépő reakció pontos jellege teljes biztonsággal nem 45 ismeretes. Nyilvánvaló azonban, hogy ezek a reakciók az olefinek egy részének egyidejű vagy egymásután következő gyűrűsödését, a jelenlévő ciklusos vegyületek dehidrogénezését s így aromás vegyüle-50 tek képzését és olefineknek az így keletkező hidrogénnel való hidrogénezését okozzák, ami parafines szénhidrogéneket szolgáltat. így valószínű, hogy 6 vagy több szénatomú egyenes láncú olefinek gyűrű-55 södnek és így nafténes és hidroaromás vegyületeket alkotnak, ezek viszont, az eredetileg jelen vqlt hidroaromás vegyületekkel együtt, dehidrogénizálódnak ós így aromás szénhidrogéneket és hidrogént alkotnak. A fent leírt módon felszabadnlt, erő- 60 sen aktív hidrogén a jelenlévő telítetlen szénhidrogénekkel könnyen vegyül. így pl. erősen szétágazó láncú olefinek, amelyek az eredeti desztillátumban jelen lehetnek, az erősen aktív hidrogénnel reakcióba lép- 65 nek és telítettekké válnak. E reakciók tény« leges eredménye az, hogy olyan desztillátumot állítunk elő, amely főképen parafines és aromás szénhidrogének keverékéből áll, amely keverék a jelenlévő olefi- 70 neknek lehetőleg csak aránylag kis menynyiségét tartalmazza. Elég határozottan állítható, hogy az újjáalakító, valamint a krakkoló reakciókban bizonyos izomerizálás lép fel, minek folytán különösen az ali- 75 fás szénhidrogének struktúrája átrendeződik. A következő különleges példákban jelzett adatok azt mutatják, hogy a fent leírt reakciók különböző fokozatokban lépnek fel, mégpedig az üzemi módszer 80 fajtájától és a felhasznált kiindulási anyagtól függően. A találmány szerinti eljárás értelmében szénhidrogéiifrakciókat, például petróleumgázolajat vagy olyan szénhidrogénfr akciót, 85 amely a benzin forrpontkörzetében jelentős mennyiségű telítetlen szénhidrogéneket tartalmaz, olyan katalizátorokkal hozunk érintkezésbe, amelyek elsősorban kovasav és alumíniumoxid, vagy kovasav és cirk- 90 ónoxid, vagy kovasav, alumíniumoxid és cirkónoxid keverékéből áll. Ezek a katalizátorok különböző módszerekkel állíthatók elő, amelyeknek szükségképen bizo nyos számú, az alábbiakban ismertetendő 95 közös mozzanataik vannak. Ez előnyös katalizátorok előállításánál az aktív katalizátor alkatrészeit oly módon készítjük elő és hozzuk össze, hogy azok a kész katalizátorban kollodiális és nem íoo kristályos alakban legyenek jelen. Ha lecsapott szilikagél helyett pl. kovasavas anyagokat, mint őrölt kvarcot vagy diatőmaföldet, finoman porított alakban alkalmazunk és azután lecsapott hidráit alumí- 105 niumoxiddal ós/vagy cirkónoxiddal keverünk, akkor megállapításunk szerint az elkészített katalizátor alacsonyabbrendű. Hasonlóképen, ha kristályos alumíniumoxidot és/vagy cirkónoxidot hozunk össze 110 lecsapott szilikagéllel, akkor alacsonyabbrendű katalizátorokat kapunk. Általában a katalizátorok úgy tekinthetők, hogy azok lényegileg kovasav, alumí-