128447. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó ellenállás
6 128 4 47. voi szigetelőrétegekkel hosszirányban rétegezett s áramszedő hidalja ál, amely célszerűen jövezető képességű anyagból készült és szabályozás céljá-5 ból forgatható. Eközben végei az ax és a2 áramcsatlakozási helyektől eltávolodnak, úgyhogy az áramkör ellenállása folytonosan növekszik. A részarányos elrendezés következtében a külön-10 böző, az áramszedőn áthaladó árampályák hossza gyakorlatilag egyenlő, amivel elkerüljük az árampályak fentemlített torkolód ás át. Az árampályak egyenletes eloszlását az áramszedő ré-J5 teges megosztása is elősegíti. A 21. ábra hasonló, de tökéletesebb kivitelt mntat. Ennél a \vx és \v 2 ellenállástestek ívalakúak, mimellett az s áramszedővel súrolt érintkezőfelület: 2o hengeres felület. Az áramszedő középső vezető részét h. és ia szigetelődarabok teljes hengerré egészítik ki. Az elleniállástesteken fekvő at és a 2 áramcsatlakozások az áramszedőtől elfordított 25 külső palástfeíületen fekszenek és az ellenállástestek hosszának lényeges részére terjednek ki. Ez ellenállástestek fajlagos ellenállása, úgymint az 5. ábrabeli megoldásnál, az egyes részekben 30 különböző nagy, azonban alkalmazhatunk a 20. ábra szerinti kivitelben, homogén ellenállástesteket is. Az áramszedő a kívánt áramlás irányában i szigetelőrétegekkel rétegezett. Ez a be-35 rendezés ugyancsak a mindenkori helyzet szerint több vagy kevesebb ellenállást iktat az áramkörbe és feltüntetett helyzetében gyakorlatilag ellenállásmentes áramzárást biztosít. 45 Ha ilyen szabályozó ellenállásokat nagy teljesítmények lekapcsolására használunk, ügy igen gyors kapcsolómozgásra van szükség, ami a szabályozókészülék nagy mechanikai igény-45 bevételével jár. Viszont az ellenállásr test vagy az áramszedő erős termikus igénybevé'ele a berendezés mechanikai szilárdságát csökkenti. E hátrányos jelenségek elkerülései 50 végett a találmány értelmében a szabályozó-folyamat közben az ellenállástestnek az áramot vezető részeit váltakozva iigy vesszük igénybe, hogy a szabályozás folyamat alatt annak egyetlen egy 55 részét se terhelje nagy áramsűrűség. Az árampályak alkotta pályanyaláboknak azokat a részeit, amelyekben a legnagyobb áramsűrűség jelentkezik, a következőkben egyszerűség kedvéért röviden árammagoknak nevezzük. A 60 találmány alátb ismertetett kivitelének célja az, hogy az ellenállástestnek az árammagot vezető valamennyi része a szabályozás folyamata közben változzék. 65* Ilyen ellenállásoknak teljesítményíkapcsolókban való alkalmazása közben a szabályozási folyamat rendszerint a másodperc törtrésze alatt folyik le"? A találmány szerinti megoldásnál 70 yaz ellenáll ás testnek az áramot vezető részei a szabályozás rövid időtartama alatt csak időközönként terheltek. így az ellenállásanyagot nagymértékben kíméljük és a szabályozó ellenállás élet- 75 tartamát nagymértékben növeljük. A találmány szerinti megoldásnál az ellenállástestnek az egyik pillanatban árammal terhelt térbeli elemeit a következő pillanatban már más tár- 80 béli elemek helyettesítik, úgyhogy a legnagyobb árammeleg pontjai az ellenállástestben vándorolnak. Tekintettel arra, hogy ez a vándorlás nagy sebességgel folyik le, hőtorlódás az ellen- 85 állástest egyetlen részében sem keletkezhet. Az alábbiakban ismertetett kiviteli példáknál ezt a célt azzal érjük el, hogy szabályozás közben az árammag 90 kilépési és belépési helyei az ellenállásitest hosszában vándorolnak. Míg az ismert szabályozó ellenállásoknál az ellenállástesten az egyik áramcsatlakozás helye rendszerint helytálló és helyzetét 95 csak a másik változtatja, a találmány szerinti kivijelnél mindkét csatlakozási hely, vagy legalább is az árammag mindkét talppontja, helyét változtatja, úgyhogy a hatásos árampályak az el- loo lenállástestben egész hosszúkban eltolódnak. Ennek az eltolódásnak nem kell az áramcsatlakozások mozgásától való függőségben történnie," hanem azt elérhetjük azáltal is, hogy az ellenál- 105 lästestet mozgatjuk a helytálló csatlakozásokkal szemben. A 22. ábrán a rúd vagy lemez alakú w ellenállástesten sx és s 2 áramszedő csúszik. Szabályozás végett a két áram- no szedőt a nyíllal jelzett irányban a szaggatott vonallal jelölt helyekig tolhatjuk el, miközben az árammagnak a rajzban c-vel jelölt közepes árampályájia
