128447. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó ellenállás
128 4 4 7. • -7 az ellenállástestben egész hosszában el- -tolódik. Hasonló hatás keletkezik akkor, ha az ellenállástestet a helytálló áramszedőkkel szemben toljuk el. 5 Emellett az.ellenállás változása elérhető azzal, hogy az ellenállástestet úgy építjük fel, hogy annak fajlagos ellenállása az áramszedők mozgása irányában változó, úgyhogy az áramszedők •kölcsöío nös távolsága elmozdulás közben állandó maradhat, vagy homogen ellenállástest esetén az ellenállásváltiozásl] azzal érjük el, hogy az áramszedőket különböző sebességekkel mozgatjuk. 15 Ha például az áramszedők egyik véghelyzetében azoknak egymástóli távolsága nagyobb, mint volt a másik véghelyzetben, akkor a közöttük fekvő szakasz ellenállasa megnő, A találmány 20 értelmében eközben is mindkét áramszedőt mozgatjuk, hogy a hatásos árampálya az ellenállástest más részére kerüljön. Különösen előnyös, ha az ellenállás 25 szabályozása végett az áramszedőket különböző irányokban mozgatjuk. így például mindkét s1 és s 2 áramszedőt vagy azok egyikét, a rajz síkjában egymástól távolíthatjuk, úgyhogy azok 30 egyidejűleg a rajz síkjára merőlegesen; is elmozdulnak a w ellenállástest felületén. Bár az árampályák az egész ellenállástesten áthatolnak, azonban az árammag minden esetben a két áram-35 szedő közötti rövidebb úton helyezkedik el. Az áramszedők mozgása közben tehát az árammag helyét mindenesetre változtatja. A két SÍ és s2 áramszedőt a 23. 40 ábrán látható módon a w ellenállástest különböző oldalain is elrendezhetjük, aminek az az előnye, hogy az azokkal súrolt felületek jobban hűtőitek és hogy mindkét áramszedő az összekötő 45 vonal mentén mozgatható anélkül, hogy a súrolt felületek egymást átlapolnák. Az áramszedőknek a 23. ábrabeli elrendezése mellett is eltolható az árammag saját hosszirányban vagy pedig 50 arra keresztirányban is. A 24. ábra szerinti megoldásnál az árammag harántirányú eltolódása a szabályozómozgás irányába is eshet, ha az egymással szemben álló sx és 55 s 2 áramszedőkben oly ellenállástestet alkalmazunk, amelynek fajlagos ellenállása az áramszedők mozgásiránya- ban változó. Az árampályák az áramszedők között az ellenáílástesten harántirányban haladnak át. Ha az áram- 60 szedőket más fajlagos ellenállású helyekre toljuk, akkor az árammag egyidejűleg önmagára harántirányban vándorol anélkül, hogy eközben hoszszát lényegesen megváltoztatná. 65 A 24. ábra szerinli megoldás egyik, például s2 áramszedője helyén, helytálló áramcsailakozást is alkalmazhatunk, amely a pálca vagy lemezalakú ellen állástesten, az áramáünenet útja- 70 ban lévő felülettől elfordított oldalon van. A 25. ábra szerinti kivitelnél két \\\ és w2 ellenállástestet alkalmaztunk, melyeknek áramcsatlakozásai ,az érint- 75 'kezesi felülettől elfordított oldalon vannak és annak egész hosszára terjednek. Az ax és a 2 áramcsatlakozások ennél a kivitelnél fémből készült borítások, amelyek az egyenként hozzájuk 80 tartozó ellenállástest legkisebb fajlagos ellenállású végén elrendezett 1% ésm2 fémes érintkezőkkel egy darabból vannak. Különös esetekben e fémes részek helyett elegendő kis fajlagos ellenál- 85 lású, nem fémes részeket is használhatunk. A 25. ábrában feltüntetett helyzetben az ni], és m2 részek egymássarérintkeznek. Ezen a helyen az ellenállás tehát gyakorlatilag nulla. Ha a 90 két testet egymással szemben a nyilak irányában eltoljuk, úgy egymás után mind nagyobb fajlagos ellenállású részeli jutnak az árampályák magjába, míg végre a 26. ábrában feltüntetett 95 véghelyzetben a legnagyobb fajlagos ' ellenállású részek fekszenek egymáson. A szabályozás egész folyamata közben iaz árampályák gyakorlatilag a két ellenállástest érintkezési felületére me- loo rőlegesek és állandóan újabb térbeli elemek jutnak a legnagyobb áramsűrűség körzetébe. Abban a helyzetben, amelyben a legnagyobb ellenállású részek vezetik az 105 áramot, az ellenállástest terhelése kicsiny és nem lehet káros, úgyhogy ebben a helyzetben a terhelt térbeli elemeket már nem kell változtatni. Elegendő tehát, ha az at és a 2 aramcsat- no lakozások a 27. ábrán látható módon a Wj és w2 iellenállástesteknek csaik az egyik részére terjednek ki. Ugyanez
