128447. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó ellenállás
1284 47. 5 külső szigetelő burkolás nélkül, azokhoz csatlakoztatott i szigetelődarabokkal, a 15 ábrában feltüntetett módon kiegészíthető és ennél a megoldásnál 5 sohasem fekszik az áramátmenetre való felület egyetlen része sem szabadon. Az ellenállástest és az áramszedő úgy is illeszthetők egymáshoz, hogy az áramátmenetre való felületek egymást ío kölcsön.öisen teljesen lefedjék. A 16. ábra szerinti kivitelnél az s áramszedő és w ellenállástest egymásban elrendezett üreges hengerek, melyek úgy, mint az 5. és 6. ábrán látható ellenáll ästest 15 és áramszedő, egyenként 1 . . 5 cikkekből vannak felépítve, melyeknek fajlagos ellenállásaik különbözők. Az áramelvezeíő helyeket célszerűen a két üreges henger homlokoldalán és pedig a 20 hengeres testek szembenfekvő végein rendezzük el. A 17. ábra szerinti megoldásnál az ellenállástest és az áramszedő két körtárcsa, melyek egyenként •különböző fajlagos ellenállású 1 . . 5 25 cikkekből állanak. Szabályozás végett a 16. ábrabeli üreges hengereket, illetőleg a 17. ábrabeli tárcsákat egymással szemben elfordítjuk. Mivel az áramátmeneti felületnek szabad részei nin-30 csenek, azokon szikraképződés gyakorlatilag nem jelentkezhet, különösen akkor nem, ha a felületeket simára csiszoljuk. Az üreges hengerek, illetőleg tárcsák külső felületeit szigetelőanyag-35 gal borítjuk. Az áramcsatlakozásokat az 5 cikkeken rendezhetjük el, melyeknek ellenállása a legkisebb. Mint már említettük, a szikraképződés még továbbmenően azzal akadá-40 lyozható meg, hogy a szabályozó ellenállásokat alkalmas közegben rendezzük el. így például az ellenállás elrendezhető vákuumban vagy nagy átütési szilárdságú anyagban, például olajban. 45 Hogy az áramátmenet helyét még tovább tehermentesítsük, célszerű, ha azt több párhuzamosan vagy sorosan kapcsolt áramátmeneti helyre osztjuk. A párhuzamos vagy soros kapcsolást a 50 mindenkor lekapcsolandó feszültség vagy áramerősség nagyságának megfelelően választjuk. Olyan kapcsolást is alkalmazhatunk, amelynél az áramátmeneti helyek, illetőleg a szabályozó 55 eleinek részben párhuzamosan, részben sorosan kapcsoltak. Az áramátmeneti helyek párhuzamos kapcsolásának egy különleges kiviteli alakját a 18. ábrán tüntettük fel. A w ellenállás és az s áramszedő e megoldásnál fésűszerűen 60 nyúlik egymásba, miáltal a kölcsönös érintkezési felület megnövekszik. Az áramszedő, valamint az ellenállástest is, több egymással párhuzamosan fekvő rúdból vagy*lemezből van, melyek egy- 65 más között eltolhatók. Az ellenállástest és az áramszedő itt is egyforma alakúak lehelnek, úgyhogy két lemez vagy rúdalak elemtestből összetett test fésű módjára egymásba kapaszkodik és egy- 70 másban eltolható. A 18. ábra oly kivitelt mutat, melynél \v ellenálláslemezekből álló csomagokban több -Sj. s3 áramszedő egymással ellentétes értelemben mozgatható el. A w ellenállás- 75 test lemezei lazán vannak elrendezve és azokat f rugók szorítják az u aljzathoz. Hogy az st és s 2 áramszedők nyúlványai a w csomagoknak ezt az összeszorítását meg ne akadályozhas- 80 sák, azokban —e— kimetszéseket alkalmaztunk, úgyhogy egy-egy áramszedő nyúlványait csak a keskeny, b1: illetőleg b2 gerincek kötik össze. A 18. ábrában feltüntetett kivitelnél is az 85 egyes alkatrészek a 3., 4., vagy 5. ábra szerint különböző fajlagos ellenállású anyagokból, illetőleg rétegekből készülhetnek. Az áramszedőmegosztásnak egy pél- 90 dáját a 19. ábrán tüntettük fel. A w ellenállástesten célszerűen ugyancsak ellenállások felépí Léséhez használt anyagból készült olyan s áramszedő van elrendezve, amelyet az érintkezőfelület- 95 re merőlegesen elrendezett i szigetelőanyagú rétegek osztanak meg. Ezek a szigetelő anyagú rétegek az ellenállás testben haladó áramutak irányára is merőlegesek. Az —a— áramcsatíakozás 100 az ellenállástestnek a csúszófelülettel ellentétes oldalán fekszik. Az —a— áramcsiatliakozás és az áramszedő b áramcsatlakozása közötti árampályák a w ellenállástest árámátmeneti felüle- 105 tén közelítően egyenletesen elosztva lépnek az egyik testből a másikba, úgyhogy az áramszedő elülső éle mentén az áramutak nem torlódnak. A 20. ábrában oly kivitelt tüntettünk 110 fel, amelynél közelítően egyenletes árampályaeloszlást részarányos elrendezéssel "biztosítottunk. A két wx és w 2 ellenállástestet azokon keresztben fek-
