128447. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó ellenállás

2 128441 árampályák induktív ellenállásának megválasztásával és elosztásával. Ennek további módja a találmány értelmében abban van, hogy az áramlesze-5 dőt szigetelőrétegekké], vagy a szomszédosoknál nagyobb fajlagos ellenállású rétegekkel megosztjuk és a rétegeket úgy helyezzük el, hogy azok az árampályák kívánt irányában haio ladjanak. A fent megadott eszközöket líülönböző kombinációkban is alkalmazhatjuk. A különböző árampályák mentén az {ellenállás egyenletessé tehető úgy is, 15 hogy az áramszedőt szokásos villamos ellenállásanyagból, célszerűen ugyanabból a szerkezeti anyagból készítjük, mint amelyből az ellenállástest is készült Ily esetben az árampályák kö-2o zelítően úgy oszlanak el, mint azt a 2. ábrán vázlatosan feltüntettük. Ilyen esetben az s áramszedő k élének túlterhelése lényegesen kisebb mint az 1. ábrabeli megoldásnál, bár bizonyos 25 célokra még mindig nem megfelelő. A w ellenállástest felső felülete mentén és az s áramszedő baloldali határfelülete mentén haladó c árampálya ellenállása kisebb mint például a d áram-30 pálya ellenállása, amely a w test alsó határfelülete és az s test jobboldali határfelülete mellett halad. Ennek következtében az áramszedő k éle mentén nagyobb lesz az áramsűrűség mint 35 az 1 él mentén. A találmány érteimébea tehát arról gondoskodunk, hogy különböző áramütak mentén a w ellenállás —a— csatlakozási helye és az s áramszedő b csatlakozási helye 40 között az ellenállás a lehetőség szériát ugyanakkora legyen. A viszonyok lényeges javulását érjük el akkor, ha az áramszedő fajlagos ellenállástestet érintő felület mentén 45 változik. Az árampályák ellenállását még egyenletesebbé tehetjük azzal, ha az ellenállástest fajlagos ellenállása is megfelelően változik. A 3. ábrán a fajlagos ellenállásnak a w ellenállástest-50 ben és az s áramszedőben való egyenetlenségét pontozással jelöltük. Sűrűbb pontozás nagyobb ellenállást jelent. Az áramszedő felülete mentén a w test fajlagos ellenállása a legnagyobb 55 Az a csatlakozási felülettől kiinduló árampályák ennek következtében a k él helyétől eltávolodva, kisebb ellenállások mentén haladnak. A k éltől az 'árampátyák azzal is eltávolíthatók, hogy az s áramszedőben a fajlagos 60 ellenállás nagyságát jobbról balfelé, tehát a k él felé haladva fokozzuk. Az áramszedő és az ellenállótest fajlagos ellenállása annak a felületnek mentén, amelyen az áramátmenet tör- 65 ténik, ugyanolyan szabályszerűséggel változhat, úgyhogy itt a fajlagos ellenállásnak a pályák mentén való változása az egymással érintkező két részben közelítően egyforma nagy. 70 A 4. ábra oly kivitelt mutál, amely egyszerűbben építhető fel, mint a 3. ábrabeli nem homogén testek. A 4. ábrabeli megoldásnál mind az ellenállástest, mind' az áramszedő, rétegezett, 75 mimellett azl... 4 rétegek fajlagos ellenállásai a vonalkázásnak megfelelően egymástól eltérők. A sűrűbb vonalkázás nagyobb fajlagos ellenállást jelent. Az árampályák lefolyása eb- 80 ben az esetben is hasonló azok(nak a 3. ábrán látható lefolyásához. A találmány értelmében az ellenállás elosztásánál az áramszedő pályáját is figyelembe vesszük. Ha az áram- 85 szedő az ellenállástesten csúszik, akkor célszerű, ha mindkettőnek fajlagos ellenállása az áramátmenet útjában lévő felület mentén ellenkező értelemben változik, még pedig vagy foly- 90 tonosan vagy lépcsőzetesen. Ilyen kiviteli példát mutat az 5. ábra, amelynél az áramszedőneK és az ellenállástestnek is rúd-, illetőleg lemez-alakja van. Mindkét test azonos kiképzésű és 95 egymásmellett elrendezett 1 . . . 5 testekből áll. melyeknek különböző fajlagos ellenállásuk van. A fajlagos ellenállás az 1 testben a legnagyobb és az 5 testben a legkisebb. 100 Ennek következtében az árampályák eloszlása az átmeneti felület mentén egyenletes és az érintkezőfelület közepéhez részarányos. Az áram legnagyobb része azonos fajlagos ellenállású testek 105 között, az 5. ábrabeli helyzetben, a 2—2 testek között, megy át. Az ellenállástest és az áramszedő azonos alakja esetén az is elegendő volna, ha mindkettőt közelítően azonos fajlagos ellenállású 110 anyagból készítenők, mert az árammegoszlás ebben az esetben is részarányos maradna. Az 5, ábrán látható kiviteli alak azonban azért kedvezőbb.